< Žalmy 46 >
1 Přednímu kantoru z synů Chóre, píseň na alamot. Bůh jest naše útočiště i síla, ve všelikém ssoužení pomoc vždycky hotová.
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
2 A protož nebudeme se báti, byť se pak i země podvrátila, a zpřevracely se hory do prostřed moře.
Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
3 Byť i ječely, a kormoutily se vody jeho, a hory se rozrážely od dutí jeho. (Sélah)
Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
4 Potok a pramenové jeho obveselují město Boží, nejsvětější z příbytků Nejvyššího.
Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
5 Bůh jest u prostřed něho, nepohneť se; přispějeť jemu Bůh na pomoc hned v jitře.
Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
6 Když hlučeli národové, a pohnula se království, vydal hlas svůj, a rozplynula se země.
Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
7 Hospodin zástupů jest s námi, hradem vysokým jest nám Bůh Jákobův. (Sélah)
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
8 Poďte, vizte skutky Hospodinovy, jakýchť jest pustin nadělal na zemi.
Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
9 Přítrž činí bojům až do končin země, lučiště láme, kopí posekává, a vozy spaluje ohněm,
Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
10 Mluvě: Upokojtež se, a vězte, žeť jsem já Bůh, kterýž vyvýšen budu mezi národy, vyvýšen budu na zemi.
Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
11 Hospodin zástupů jest s námi, hradem vysokým jest nám Bůh Jákobův. (Sélah)
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)