Žalmy 44
1 Přednímu zpěváku z synů Chóre, vyučující. Bože, ušima svýma slýchali jsme, a otcové naši vypravovali nám o skutcích, kteréž jsi činíval za dnů jejich, za dnů starodávních.
A karmesternek. Kórach fiaitúl. Oktató dal. Isten, füleinkkel hallottuk, őseink elbeszélték nekünk; művet műveltél napjaik-ban, a hajdan napjaiban.
2 Tys sám rukou svou vyhnal pohany, a vštípil jsi je; potřel jsi lidi, a je jsi rozplodil.
Tenn kezeddel elűztél nemzeteket, és elültetted őket; sújtottál népeket, és kiterjesztetted őket.
3 Neboť jsou neopanovali země mečem svým, aniž jim rámě jejich spomohlo, ale pravice tvá a rámě tvé, a světlost oblíčeje tvého, proto že jsi je zamiloval.
Mert nem kardjukkal foglaltak el országot és karjuk nem segított nekik; hanem jobbod és karod és arczod világossága, mert kedvelted őket.
4 Ty jsi sám král můj, ó Bože, udílejž hojného spasení Jákobova.
Te vagy királyom, oh Isten, rendeld e1 Jákób segítségét!
5 V toběť jsme protivníky naše potírali, a ve jménu tvém pošlapávali jsme povstávající proti nám.
Általad döfjük le szorongatóinkat, neveddel tiporjuk le támadóinkat.
6 Neboť jsem v lučišti svém naděje neskládal, aniž mne kdy obránil meč můj.
Mert nem íjjamban bízom, és kardom nem segít engem;
7 Ale ty jsi nás vysvobozoval od nepřátel našich, a kteříž nás nenávidí, ty jsi zahanboval.
hanem te segítottél meg szorongatóinktól, és gyűlölőinket megszégyenítotted.
8 A protož chválíme tě Boha na každý den, a jméno tvé ustavičně oslavujeme. (Sélah)
Istennel dicsekszünk egész nap és nevedet örökké magasztaljuk. Széla.
9 Ale nyní jsi nás zahnal i zahanbil, a nevycházíš s vojsky našimi.
Ám elvetettél s meggyaláztál minket, és nem vonülsz ki hadainkkal;
10 Obrátil jsi nás nazpět, a ti, kteříž nás nenávidí, rozchvátali mezi sebou jmění naše.
hátrafordulnunk engedsz szorongató elől, és gyűlölőink kedvükre prédálnak.
11 Oddal jsi nás, jako ovce k snědení, i mezi pohany rozptýlil jsi nás.
Odaadsz bennünket mint juhokat eledelül, és a nemzetek közé elszórtál minket.
12 Prodal jsi lid svůj bez peněz, a nenadsadils mzdy jejich.
Eladod népedet potom díjért, és nem tartottad sokra az ő árukat.
13 Vydal jsi nás k utrhání sousedům našim, ku posměchu a ku potupě těm, kteříž jsou vůkol nás.
Gyalázattá tettél bennünket szomszédaink előtt, gúnynyá és csúffá a körülöttünk levőknek.
14 Uvedl jsi nás v přísloví mezi národy, a mezi lidmi, aby nad námi hlavou zmítáno bylo.
Példázattá teszel bennünket a nemzetek közt, fejesóválássá a népek közt.
15 Na každý den styděti se musím, a hanba tváři mé přikrývá mne,
Egész nap előttem van gyalázatom, és arczom szégyene elborított engem,
16 A to z příčiny řeči utrhajícího a hanějícího, z příčiny nepřítele a vymstívajícího se.
gyalázónak és káromlónak szavától, ellenség és boszúvágyó miatt.
17 Všecko to přišlo na nás, a však jsme se nezapomenuli na tě, aniž jsme zrušili smlouvy tvé.
Mindez reánk jött, mégsem felejtkeztünk meg rólad, s nem tagadtuk meg szövetségedet,
18 Neobrátilo se nazpět srdce naše, aniž se uchýlil krok náš od stezky tvé,
Meg nem hátrált a mi szívünk, hogy léptünk elhajolt volna ösvényedről,
19 Ačkoli jsi nás byl potřel na místě draků, a přikryl jsi nás stínem smrti.
úgy hogy összezúztál minket sakálok helyén és homályt borítottál ránk.
20 Kdybychom se byli zapomenuli na jméno Boha svého, a pozdvihli rukou svých k bohu cizímu,
Ha megfelejtkeztünk volna Istenünk nevéről, hogy terjesztettük volna kezeinket idegen istenhez:
21 Zdaliž by toho Bůh byl nevyhledával? Nebo on zná skrytosti srdce.
nemde Isten kutatná ezt, mert ő ismeri a szív rejtelmeit!
22 Anobrž pro tebe mordováni býváme každého dne, jmíni jsme jako ovce k zabití oddané.
Bizony, miattad öldöstek bennünket egész nap, úgy tekintettek mint vágásra való juhohat.
23 Procitiž, proč spíš, ó Pane? Probudiž se, a nezaháněj nás na věky.
Ébredj, miért alszol, Uram? Serkenj, ne vess el mindétig!
24 I pročež tvář svou skrýváš, a zapomínáš se na trápení a ssoužení naše?
Miért rejted el arczodat, megfelejtkezel sanyarúságunkról és elnyomatásunkról.
25 Nebotě se již sklonila až k prachu duše naše, přilnul k zemi život náš.
Mert legörnyedt a porig lelkünk, földhöz ragadt a mi testünk.
26 Povstaniž k našemu spomožení, a vykup nás pro své milosrdenství.
Kelj föl segítségül nekünk, és válts meg minket szereteted kedvéért!
