< Žalmy 18 >

1 Přednímu zpěváku, služebníka Hospodinova Davida, kterýž mluvil Hospodinu slova písně této v ten den, v němž ho vysvobodil Hospodin z ruky všech nepřátel jeho i z ruky Saulovy, a řekl: Z vnitřnosti srdce miluji tě, Hospodine, sílo má.
A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól; a ki elmondta az Örökkévalónak ez ének szavait, a mely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből és Sául kezéből. Mondta: Szeretlek, Örökkévaló, én erőm!
2 Hospodin skála má a hrad můj, i vysvoboditel můj, Bůh silný můj, skála má, v němž naději skládám, štít můj a roh spasení mého, mé útočiště.
Az Örökkévaló szírtem és váram és megszabadítóm, Istenem, sziklám, kiben menedékem van, paizsom, üdvöm szarúja, mentsváram!
3 Chvály hodného vzýval jsem Hospodina, a od nepřátel svých byl jsem vyproštěn.
A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
4 Obklíčilyť mne byly bolesti smrti, a proudové nešlechetných předěsili mne.
Körülfogtak halálnak kötelei, vésznek árjai ijesztettek;
5 Bylyť jsou mne obklíčily bolesti hrobu, osídla smrti zachvátila mne. (Sheol h7585)
alvilágnak kötelei környékeztek, elém kerültek a halálnak tőrei. (Sheol h7585)
6 V úzkosti své vzýval jsem Hospodina, a k Bohu svému volal jsem, i vyslyšel z chrámu svého hlas můj, a volání mé před oblíčejem jeho přišlo v uši jeho.
Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez fohászkodom; hallja templomából szavamat, fohászom eléje jut, füleibe.
7 Tehdy pohnula se a zatřásla země, základové hor pohnuli se, a třásli se pro rozhněvání jeho.
Ingott, rengett a föld, a hegyek alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
8 Dým vystupoval z chřípí jeho, a oheň zžírající z úst jeho, od něhož se uhlí rozpálilo.
Füst szállott fel orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
9 Nakloniv nebes, sstoupil, a mrákota byla pod nohami jeho.
meghajtotta az eget és leszállt, s ködhomály lábai alatt.
10 A sedě na cherubínu, letěl, letěl na peří větrovém.
Kérubra űlt és repült; suhant a szélnek szárnyain.
11 Udělal sobě z temností skrýši, vůkol sebe stánek svůj z temných vod a hustých oblaků.
Sötétséget tett rejtekévé, maga körül sátoráúl, vizek sötétjét, fellegek sűrűjét.
12 Od blesku před ním oblakové jeho rozehnáni jsou, krupobití i uhlí řeřavé.
A fénytől őelőtte elvonúltak felhői – jégeső és tűzparazsak.
13 I hřímal na nebi Hospodin, a Nejvyšší vydal zvuk svůj, i krupobití a uhlí řeřavé.
Égben dörgött az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja hangját – jégesőt és tűzparazsat.
14 Vystřelil i střely své, a rozptýlil je, a blýskáním častým porazil je.
Küldte nyilait és szétszórta őket, villámokat lőtt és megzavarta őket.
15 I ukázaly se hlubiny vod, a odkryti jsou základové okršlku pro žehrání tvé, Hospodine, pro dchnutí větru chřípí tvých.
Meglátszottak a vizeknek medrei, feltárúltak a vi1ág alapjai, dorgálásodtól, oh Örökkévaló, orrod fuvallatának leheletétől.
16 Poslav s výsosti, uchopil mne, vytáhl mne z velikých vod.
Lenyúl a magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
17 Vytrhl mne od nepřítele mého silného, a od těch, kteříž mne nenáviděli, ačkoli silnější mne byli.
Megment hatalmas ellenemtől, és gyűlölőimtől, mert erősbek nálam.
18 Předstihliť jsou mne byli v den trápení mého, ale Hospodin byl mi podpora.
Elém törtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
19 Kterýž vyvedl mne na prostranno, vytrhl mne, nebo mne sobě oblíbil.
Kivezetett engem tágas térre, kiragadott, mert kedvelt engem.
20 Odplatil mi Hospodin podlé spravedlnosti mé, podlé čistoty rukou mých nahradil mi.
Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
21 Nebo jsem ostříhal cest Hospodinových, aniž jsem se bezbožně strhl Boha svého.
Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszúl Istenemtől;
22 Všickni zajisté soudové jeho jsou přede mnou, a ustanovení jeho neodložil jsem od sebe.
mert ítéletei mind előttem vannak, és törvényeit nem távolítom el magamtól.
23 Nýbrž upřímě choval jsem se k němu, a vystříhal jsem se nepravosti své.
Gáncstalan voltam ő vele: őrizkedtem bűnömtől.
24 Protož odplatil mi Hospodin podlé spravedlnosti mé, podlé čistoty rukou mých, kteráž jest před očima jeho.
S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint szemei előtt.
25 Ty, Pane, s milosrdným milosrdně nakládáš, a k člověku upřímému upřímě se máš.
Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan férfiúval gáncstalanúl;
26 K sprostnému sprostně se ukazuješ, a s převráceným převráceně zacházíš.
megtisztúlttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
27 Lid pak ssoužený vysvobozuješ, a oči vysoké snižuješ.
Mert te a szegény népet megsegíted és a büszke szemeket leslázod.
28 Ty zajisté rozsvěcuješ svíci mou; Hospodin Bůh můj osvěcuje temnosti mé.
Mert te világíttatod mécsesemet, az Örökkévaló, én Istenem fénynyé teszi sötétségemet.
29 Nebo v tobě proběhl jsem vojsko, a v Bohu svém přeskočil jsem i zed.
Mert veled rohanok meg csapatot, s Istenemmel ugrok fel falra.
30 Boha tohoto silného cesta jest dokonalá, výmluvnosti Hospodinovy jsou přečištěné, onť jest štít všech, kteříž v něho doufají.
Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, paizsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
31 Nebo kdo jest Bohem kromě Hospodina, a kdo skalou kromě Boha našeho?
Mert ki Isten az Örökkévalón kívűl, és ki a szikla Istenünkön kívűl.
32 Ten Bůh silný přepasuje mne udatností, a činí dokonalou cestu mou.
Az Isten az, ki felövez engem erővel, és gáncstalanná tette útamat.
33 Èiní nohy mé jako laní, a na vysokostech mých postavuje mne.
Olyanná teszi lábaimat, mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
34 Učí ruce mé boji, tak že lámi i lučiště ocelivé rukama svýma.
Karczra tanítja kezeimet, hogy érczíjjat ragadjanak karjaim.
35 Tys mi také dodal štítu spasení svého, a pravice tvá podpírala mne, a dobrotivost tvá mne zvelebila.
Adtad nekem üdvödnek paizsát, jobbod támaszt engem, és nagygyá tesz a nyájasságod.
36 Rozšířil jsi krokům mým místo pode mnou, a nepodvrtly se nohy mé.
Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
37 Honil jsem nepřátely své, a postihl jsem je, aniž jsem se navrátil, až jsem je vyhubil.
Üldözöm ellenségeimet és útolérem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
38 Tak jsem je zranil, že nemohli povstati, padše pod nohy mé.
Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt.
39 Ty jsi zajisté mne přepásal udatností k boji, povstávající proti mně sehnul jsi pode mne.
Felöveztél erővel a karczra, legörnyeszted támadóimat alattam.
40 Nýbrž dals mi šíji nepřátel mých, abych ty, kteříž mne nenáviděli, vyplénil.
Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy megsemmítsem.
41 Volaliť jsou, ale nebylo spomocníka k Hospodinu, ale nevyslyšel jich.
Fohászkodnak, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
42 I potřel jsem je jako prach u povětří, jako bláto na ulicích rozšlapal jsem je.
Szétmorzsolom őket, mint port szél előtt, mint utczák sarát, kiürítem őket.
43 Ty jsi mne vyprostil z různic lidu, a postavils mne v hlavu národům; lid, kteréhož jsem neznal, sloužil mi.
Megszabadítottál népnek küzdelmeitől, teszel engem nemzetek fejévé, nem-ismertem nép szolgál engem.
44 Jakž jen zaslechli, uposlechli mne, cizozemci lhali mi.
Fülhallásra engednek nekem, külföldnek fiai hízelegnek nekem.
45 Cizozemci svadli a třásli se v ohradách svých.
Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
46 Živť jest Hospodin, a požehnaná skála má; protož buď vyvyšován Bůh spasení mého,
Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék üdvöm Istene;
47 Bůh silný, kterýž mi pomsty poroučí, a podmaňuje mi lidi.
az Isten, ki nékem megtorlást enged és népeket alám hódoltat,
48 Ty jsi vysvoboditel můj z moci nepřátel mých, také i nad povstávající proti mně vyvýšils mne, a od člověka ukrutného vyprostils mne.
megszabadít ellenségeimtől, támadóim közül is fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
49 A protož chváliti tě budu mezi národy, ó Hospodine, a jménu tvému žalmy prozpěvovati,
Azért magasztallak a nemzetek közt, oh Örökkévaló, és nevednek hadd dallok;
50 Kterýž tak důstojně vysvobozuješ krále svého, a činíš milosrdenství pomazanému svému Davidovi, i semeni jeho až na věky.
ki nagygyá teszi királyának segítségét és kegyet mível fölkentjével, Dáviddal és magzatjával örökké.

< Žalmy 18 >