< Žalmy 146 >
1 Halelujah. Chval, duše má, Hospodina.
Hallelúja! Dícsérd, én lelkem, az Örökkévalót!
2 Chváliti budu Hospodina, dokud jsem živ, žalmy zpívati Bohu svému, dokud mne stává.
Hadd dicsérem az Örökkévalót életemben, hadd zengek Istenemnek, a míg vagyok.
3 Nedoufejtež v knížatech, v synech lidských, v nichž není vysvobození.
Ne bízzatok nemesekben, ember fiában, kinek nincsen segedelme:
4 Vychází duch jejich, navracují se do země své, v tentýž den mizejí myšlení jejich.
elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.
5 Blahoslavený ten, jehož spomocník jest Bůh silný Jákobův, jehož naděje jest v Hospodinu Bohu jeho,
Boldog, kinek Jákób Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében,
6 Kterýž učinil nebe, zemi, moře, i vše, což v nich jest, kterýž ostříhá pravdy až na věky,
ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké,
7 Kterýž činí soud utištěným, dává chléb lačným. Hospodin vysvobozuje vězně.
jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabaditja a foglyokat;
8 Hospodin otvírá oči slepých, Hospodin pozdvihuje snížených, Hospodin miluje spravedlivé.
az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat;
9 Hospodin ostříhá příchozích, sirotku a vdově pomáhá, ale cestu bezbožných podvrací.
az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet föntartja – de a gonoszok útját elgörbíti.
10 Kralovati bude Hospodin na věky, Bůh tvůj, ó Sione, od národu až do pronárodu. Halelujah.
Az Örökkévaló király lesz örökké, Istened, oh Czión, nemzedékre meg nemzedékre! Hallelúja!