< Žalmy 130 >
1 Píseň stupňů. Z hlubokosti volám k tobě, Hospodine.
Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
2 Pane, vyslyš hlas můj, nakloň uší svých k hlasu pokorných proseb mých.
Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!
3 Budeš-li nepravosti šetřiti, Hospodine Pane, kdo ostojí?
Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!
4 Ale u tebe jest odpuštění, tak aby uctivost k tobě zachována byla.
Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!
5 Očekávám na Hospodina, očekává duše má, a ještě očekává na slovo jeho.
Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.
6 Duše má čeká Pána, víc než ponocní svitání, kteříž ponocují až do jitra.
Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.
7 Očekávejž, Izraeli, na Hospodina; nebo u Hospodina jest milosrdenství, a hojné u něho vykoupení.
Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!
8 Onť zajisté vykoupí Izraele ze všech nepravostí jeho.
Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.