Žalmy 126

1 Píseň stupňů. Když zase vedl Hospodin zajaté Sionské, zdálo se nám to jako ve snách.

Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.

2 Tehdážť byla plná radosti ústa naše, a jazyk náš plésání; tehdáž pravili mezi národy: Veliké věci s nimi učinil Hospodin.

Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!

3 Učinilť jest s námi veliké věci Hospodin, a protož veselili jsme se.

Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.

4 Uvediž zase, ó Hospodine, zajaté naše, tak jako potoky na vyprahlou krajinu.

Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!

5 Ti, kteříž se slzami rozsívali, s prozpěvováním žíti budou.

A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.

6 Sem i tam chodící lid s pláčem rozsívá drahé símě, ale potom přijda, s plésáním snášeti bude snopy své.

A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.