Žalmy 120

1 Píseň stupňů. K Hospodinu v ssoužení svém volal jsem, a vyslyšel mne.

Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

2 Hospodine, vysvoboď duši mou od rtů lživých, a od jazyka lstivého.

Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

3 Coť prospěje, aneb coť přidá jazyk lstivý,

Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

4 Podobný k střelám přeostrým silného, a k uhlí jalovcovému?

Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

5 Běda mně, že pohostinu býti musím v Mešech, a přebývati v saláších Cedarských.

Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

6 Dlouho bydlí duše má mezi těmi, kteříž nenávidí pokoje.

Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

7 Já ku pokoji, ale když mluvím, oni k boji.

Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.