Žalmy 110

1 Davidův žalm. Řekl Hospodin Pánu mému: Seď na pravici mé, dokudž nepoložím nepřátel tvých za podnože noh tvých.

Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

2 Berlu moci tvé vyšle Hospodin z Siona, řka: Panuj u prostřed nepřátel svých.

A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

3 Lid tvůj dobrovolný v den boje tvého v ozdobě svatosti, z života hned v svitání jako rosa plod tvůj bude.

A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

4 Přisáhl Hospodin, a nebude želeti toho, řka: Ty jsi kněz na věky podlé řádu Melchisedechova.

Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

5 Pán po pravici tvé potře v den hněvu svého krále.

Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

6 Soud činiti bude mezi národy, porážku hroznou učiní, potře i hlavu panující nad mnohými krajinami.

Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

7 Z potoka na cestě píti bude, a protož povýší hlavy.

Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.