< Žalmy 106 >

1 Halelujah. Oslavujte Hospodina, nebo dobrý jest, nebo na věky milosrdenství jeho.
Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Kdo může vymluviti nesmírnou moc Hospodinovu, a vypraviti všecku chválu jeho?
Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
3 Blahoslavení, kteříž ostříhají soudu, a činí spravedlnost každého času.
Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
4 Pamatuj na mne, Hospodine, pro milost k lidu svému, navštěv mne spasením svým,
Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
5 Abych užíval dobrých věcí s vyvolenými tvými, a veselil se veselím národu tvého, a chlubil se spolu s dědictvím tvým.
Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
6 Zhřešili jsme i s otci svými, neprávě jsme činili, a bezbožnost páchali.
Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
7 Otcové naši v Egyptě nerozuměli předivným skutkům tvým, aniž pamatovali na množství milosrdenství tvých, ale odporni byli při moři, při moři Rudém.
Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
8 A však vysvobodil je pro jméno své, aby v známost uvedl moc svou.
De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
9 Nebo přimluvil moři Rudému, a vyschlo; i provedl je skrze hlubiny, jako po poušti.
Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
10 A tak zachoval je od ruky toho, jenž jich nenáviděl, a vyprostil je z ruky nepřítele.
És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
11 V tom přikryly vody ty, kteříž je ssužovali, nezůstalo ani jednoho z nich.
Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
12 A ačkoli věřili slovům jeho, a zpívali chválu jeho,
És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
13 Však rychle zapomenuli na skutky jeho, a nečekali na radu jeho;
Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
14 Ale jati jsouce žádostí na poušti, pokoušeli Boha silného na pustinách.
Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
15 I dal jim, čehož se jim chtělo, a však dopustil hubenost na život jejich.
És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
16 Potom, když horlili proti Mojžíšovi v vojště, a Aronovi, svatému Hospodinovu,
És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
17 Otevřevši se země, požřela Dátana, a přikryla zběř Abironovu.
Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
18 A roznícen byl oheň na rotu jejich, plamen spálil bezbožníky.
És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
19 Udělali i tele na Orébě, a skláněli se slitině.
Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
20 A změnivše slávu svou v podobiznu vola, jenž jí trávu,
Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
21 Zapomněli na Boha silného, spasitele svého, kterýž činil veliké věci v Egyptě.
Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
22 A předivné v zemi Chamově, přehrozné při moři Rudém.
Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
23 Pročež řekl, že je vypléní, kdyby se byl Mojžíš, vyvolený jeho, nepostavil v té mezeře před ním, a neodvrátil prchlivosti jeho, aby nehubil.
Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
24 Za tím zošklivili sobě zemi žádanou, nevěříce slovu jeho.
És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
25 A repcíce v staních svých, neposlouchali hlasu Hospodinova.
És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
26 A protož pozdvihl ruky své proti nim, aby je rozmetal po poušti,
De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
27 A aby rozptýlil símě jejich mezi pohany, a rozehnal je do zemí.
S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
28 Spřáhli se také byli s modlou Belfegor, a jedli oběti mrch.
Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
29 A tak dráždili Boha skutky svými, až se na ně obořila rána,
És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
30 Až se postavil Fínes, a pomstu vykonal, i přetržena jest rána ta.
Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
31 Což jest mu počteno za spravedlnost od národu do pronárodu, a až na věky.
És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
32 Opět ho byli popudili při vodách sváru, až se i Mojžíšovi zle stalo pro ně.
Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
33 Nebo k hořkosti přivedli ducha jeho, a pronesl ji rty svými.
Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
34 K tomu nevyplénili ani národů těch, o kterýchž jim byl Hospodin poručil,
Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
35 Ale směšujíce se s těmi národy, naučili se skutkům jejich,
Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
36 A sloužili modlám jejich, kteréž jim byly osídlem.
És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
37 Obětovali zajisté syny své a dcery své ďáblům.
És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
38 A vylili krev nevinnou, krev synů svých a dcer svých, kteréž obětovali trapidlům Kananejským, tak že poškvrněna jest země těmi vraždami.
És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
39 I zmazali se skutky svými, a smilnili činy svými.
És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
40 Protož rozpáliv se v prchlivosti Hospodin na lid svůj, v ošklivost vzal dědictví své.
De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
41 A vydal je v ruce pohanů. I panovali nad nimi ti, jenž je v nenávisti měli,
És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
42 A utiskali je nepřátelé jejich, tak že sníženi jsou pod ruku jejich.
És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
43 Mnohokrát je vysvobozoval, oni však popouzeli ho radou svou, pročež potlačeni jsou pro nepravost svou.
Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
44 A však patřil na úzkost jejich, a slyšel křik jejich.
De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
45 Nebo se rozpomenul na smlouvu svou s nimi, a želel toho podlé množství milosrdenství svých,
És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
46 Tak že naklonil k nim lítostí všecky, kteříž je u vězení drželi.
És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
47 Zachovej nás, Hospodine Bože náš, a shromažď nás z těch pohanů, abychom slavili jméno tvé svaté, a chlubili se v chvále tvé.
Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
48 Požehnaný Hospodin Bůh Izraelský od věků až na věky. Na to rciž všecken lid: Amen, Halelujah.
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.

< Žalmy 106 >