Príslovia 25
1 Jaké i tato jsou přísloví Šalomounova, kteráž shromáždili muži Ezechiáše, krále Judského:
Ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedtek Chizkija, Jehúda királyának emberei.
2 Sláva Boží jest skrývati věc, ale sláva králů zpytovati věc.
Isten dicsősége elrejteni a dolgot, s a királyok dicsősége: kikutatni a dolgot.
3 Vysokosti nebes, a hlubokosti země, a srdce králů není žádného vystižení.
Az ég magasságra s a föld mélységre – s a királyok szíve kikutathatatlan.
4 Jako když bys odjal trůsku od stříbra, ukáže se slevači nádoba čistá:
Eltávolították a salakot az ezüstből, s előállt az ötvös számára az edény:
5 Tak když odejmeš bezbožného od oblíčeje králova, tedy utvrzen bude v spravedlnosti trůn jeho.
távolítsák el a gonoszt a király elől, s megszilárdul az igazság által trónja.
6 Nestavěj se za znamenitého před králem, a na místě velikých nestůj.
Ne büszkélkedjél a király előtt és a nagyoknak helyére ne állj;
7 Nebo lépe jest, aťby řečeno bylo: Vstup sem, nežli abys snížen byl před knížetem; což vídávají oči tvé.
mert jobb, ha mondják neked: jer fel ide, semhogy megalázzanak a nemes előtt, a hogy látták szemeid.
8 Nevcházej v svár kvapně, tak abys naposledy něčeho se nedopustil, kdyby tě zahanbil bližní tvůj.
Ne indulj hamar pörre, mert ugyan mit teszel majd a végén; mikor téged megszégyenít felebarátod.
9 Srovnej při svou s bližním svým, a tajné věci jiného nevyjevuj,
Pörödet viseld felebarátoddal, de másnak titkát ne áruld el;
10 Aťby lehkosti neučinil ten, kdož by to slyšel, až by i zlá pověst tvá nemohla jíti nazpět.
nehogy meggyalázzon téged az, a ki hallja, és rossz híred nem szűnik meg.
11 Jablka zlatá s řezbami stříbrnými jest slovo propověděné případně.
Arany almák ezüst díszítményekben: a maga módjára elmondott szó.
12 Náušnice zlatá a ozdoba z ryzího zlata jest trestatel moudrý u toho, jenž poslouchá.
Arany gyűrű és színarany ékszer: bölcs feddő halló fülnek.
13 Jako studenost sněžná v čas žně, tak jest posel věrný těm, kteříž jej posílají; nebo duši pánů svých očerstvuje.
Mint hónak hidege aratás napján, olyan a hűséges követ a küldőinek, és urának lelkét felüdíti.
14 Jako oblakové a vítr bez deště, tak člověk, kterýž se chlubí darem lživým.
Felhők meg szél, de nincs eső: ember, ki dicsekedik hazug adománnyal.
15 Snášelivostí nakloněn bývá vývoda, a jazyk měkký láme kosti.
Hosszantűrés által rábeszélhető a fejedelem és puha nyelv csontot tör.
16 Nalezneš-li med, jez, pokudž by dosti bylo tobě, abys snad nasycen jsa jím, nevyvrátil ho.
Mézet találtál, egyél a míg elég neked, nehogy, jól lakván vele, kihánynád.
17 Zdržuj nohu svou od domu bližního svého, aby syt jsa tebe, neměl tě v nenávisti.
Gyérré tedd lábadat barátod házában, nehogy jól lakván veled, meggyűlölne téged.
18 Kladivo a meč a střela ostrá jest každý, kdož mluví falešné svědectví proti bližnímu svému.
Buzogány és kard és élesített nyíl: ember, a ki felebarátja ellen hamis tanúként vall.
19 Zub vylomený a noha vytknutá jest doufání v převráceném v den úzkosti.
Romlott fog, tántorgó láb: menedék, mely cserben hagy a szorongatás napján.
20 Jako ten, kdož svláčí oděv v čas zimy, a ocet lije k sanitru, tak kdož zpívá písničky srdci smutnému.
A ki leveti a ruhát fagynak napján, eczet a salétromra: olyan a ki énekeket énekel szomorú szívre.
21 Jestliže by lačněl ten, jenž tě nenávidí, nakrm jej chlebem, a žíznil-li by, napoj jej vodou.
Ha éhezik gyűlölőd, adj ennie kenyeret, és ha, szomjazik, adj innia vizet;
22 Nebo uhlí řeřavé shromáždíš na hlavu jeho, a Hospodin odplatí tobě.
mert parazsat kaparsz fejére, és az Örökkévaló megfizet neked.
23 Vítr půlnoční zplozuje déšť, a tvář hněvivá jazyk tajně utrhající.
Az északi szél esőt szül, és bosszús arczot a titkos nyelv.
24 Lépe jest bydliti v koutě na střeše, nežli s ženou svárlivou v domě společném.
Jobb a háztető sarkában lakni, mint czivódó asszony és közös ház.
25 Voda studená duši ustalé jest novina dobrá z země daleké.
Hideg víz a bágyadt lélekre, olyan a jó hír messze országból.
26 Studnice nohami zakalená a pramen zkažený jest spravedlivý z místa svého před bezbožným vystrčený.
Fölkavart forrás és elrontott kútfő: az igaz, a ki meginog a gonosz előtt.
27 Jísti mnoho medu není dobře; tak zpytování slávy jejich není slavné.
Mézet sokat enni nem jó, s a dicsőség kutatása dicsőség.
28 Město rozbořené beze zdi jest muž, kterýž nemá moci nad duchem svým.
Város, melybe rést törtek, mely fal nélkül van: ember, kinek indulatára nincsen fékezés.
