Príslovia 24
1 Nenásleduj lidí zlých, aniž žádej bývati s nimi.
Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
2 Nebo o zhoubě přemýšlí srdce jejich, a rtové jejich o trápení mluví.
mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
3 Moudrostí vzdělán bývá dům, a rozumností upevněn.
Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
4 Skrze umění zajisté pokojové naplněni bývají všelijakým zbožím drahým a utěšeným.
és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
5 Muž moudrý jest silný, a muž umělý přidává síly.
Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
6 Nebo skrze rady opatrné svedeš bitvu, a vysvobození skrze množství rádců.
Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
7 Vysoké jsou bláznu moudrosti; v bráně neotevře úst svých.
Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
8 Kdo myslí zle činiti, toho nešlechetným nazovou.
A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
9 Zlé myšlení blázna jest hřích, a ohavnost lidská posměvač.
Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
10 Budeš-li se lenovati ve dni ssoužení, špatná bude síla tvá.
Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
11 Vytrhuj jaté k smrti; nebo od těch, ješto se chýlí k zabití, což bys se zdržel?
Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
12 Díš-li: Aj, nevěděli jsme o tom: zdaliž ten, jenž zpytuje srdce, nerozumí, a ten, kterýž jest strážce duše tvé, nezná, a neodplatí každému podlé skutků jeho?
Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
13 Synu můj, jez med, nebo dobrý jest, a plást sladký dásním tvým.
Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
14 Tak umění moudrosti duši tvé. Jestliže ji najdeš, onať bude mzda, a naděje tvá nebude vyťata.
ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
15 Nečiniž úkladů, ó bezbožníče, příbytku spravedlivého, a nekaz odpočinutí jeho.
Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
16 Nebo ač sedmkrát padá spravedlivý, však zase povstává, bezbožníci pak padají ve zlém.
mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
17 Když by padl nepřítel tvůj, neraduj se, a když by klesl, nechať nepléše srdce tvé,
Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
18 Aby snad nepopatřil Hospodin, a nelíbilo by se to jemu, a odvrátil by od něho hněv svůj.
nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
19 Nehněvej se příčinou zlostníků, aniž následuj bezbožných.
Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
20 Nebo zlý nebude míti odplaty; svíce bezbožných zhasne.
mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
21 Boj se Hospodina, synu můj, i krále, a k neustavičným se nepřiměšuj.
Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
22 Nebo v náhle nastane bída jejich, a pomstu obou těch kdo zná?
mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
23 Také i toto moudrým náleží: Přijímati osobu v soudu není dobré.
Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 Toho, kdož říká bezbožnému: Spravedlivý jsi, klnouti budou lidé, a v ošklivost jej vezmou národové.
A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
25 Ale kteříž kárají, budou potěšeni, a přijde na ně požehnání dobrého.
de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
26 Bude líbati rty toho, kdož mluví slova pravá.
Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
27 Nastroj vně dílo své, a sprav je sobě na poli; potom také vystavíš dům svůj.
Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
28 Nebývej svědkem všetečným proti bližnímu svému, aniž lahodně namlouvej rty svými.
Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
29 Neříkej: Jakž mi učinil, tak mu učiním; odplatím muži tomu podlé skutku jeho.
Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
30 Přes pole muže lenivého šel jsem, a přes vinici člověka nemoudrého,
Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
31 A aj, porostlo všudy trním, přikryly všecko kopřivy, a ohrada kamenná její byla zbořená.
s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
32 A vida to, posoudil jsem toho; vida, vzal jsem to k výstraze.
Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
33 Maličko pospíš, maličko zdřímeš, maličko složíš ruce, abys poležel,
Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
34 V tom přijde jako pocestný chudoba tvá, a nouze tvá jako muž zbrojný.
majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
