< Príslovia 23 >
1 Když sedneš k jídlu se pánem, pilně šetř, co jest před tebou.
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 Jinak vrazil bys nůž do hrdla svého, byl-li bys lakotný.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Nežádej lahůdek jeho, nebo jsou pokrm oklamavatelný.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Neusiluj, abys zbohatl; od opatrnosti své přestaň.
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 K bohatství-liž bys obrátil oči své? Poněvadž v náhle mizí; nebo sobě zdělalo křídla podobná orličím, a zaletuje k nebi.
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Nejez chleba člověka závistivého, a nežádej lahůdek jeho.
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 Nebo jak on sobě tebe váží v mysli své, tak ty pokrmu toho. Díť: Jez a pí, ale srdce jeho není s tebou.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 Skyvu svou, kterouž jsi snědl, vyvrátíš, a zmaříš slova svá utěšená.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 Před bláznem nemluv, nebo pohrdne opatrností řečí tvých.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Nepřenášej mezníku starodávního, a na pole sirotků nevcházej.
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 Silnýť jest zajisté ochránce jejich; onť povede při jejich proti tobě.
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Zaveď k učení mysl svou, a uši své k řečem umění.
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Neodjímej od mladého kázně; nebo umrskáš-li jej metlou, neumřeť.
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
14 Ty metlou jej mrskávej, a tak duši jeho z pekla vytrhneš. (Sheol )
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol )
15 Synu můj, bude-li moudré srdce tvé, veseliti se bude srdce mé všelijak ve mně;
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 A plésati budou ledví má, když mluviti budou rtové tvoji pravé věci.
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Nechť nezávidí srdce tvé hříšníku, ale raději choď v bázni Hospodinově celý den.
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 Nebo poněvadž jest odplata, naděje tvá nebude podťata.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 Slyš ty, synu můj, a buď moudrý, a naprav na cestu srdce své.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Nebývej mezi pijány vína, ani mezi žráči masa.
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 Nebo opilec a žráč zchudne, a ospánlivost v hadry obláčí.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Poslouchej otce svého, kterýž tě zplodil, aniž pohrdej matkou svou, když se zstará.
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Pravdy nabuď, a neprodávej jí, též moudrosti, umění a rozumnosti.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 Náramně bývá potěšen otec spravedlivého, a ten, kdož zplodil moudrého, veselí se z něho.
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Nechať se tedy veselí otec tvůj a matka tvá, a ať pléše rodička tvá.
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 Dej mi, synu můj, srdce své, a oči tvé cest mých ať ostříhají.
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 Nebo nevěstka jest jáma hluboká, a studnice těsná žena cizí.
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 Onať také jako loupežník úklady činí, a zoufalce na světě rozmnožuje.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Komu běda? komu ouvech? komu svady? komu křik? komu rány darmo? komu červenost očí?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 Těm, kteříž se zdržují na víně; těm, kteříž chodí, aby vyhledali strojené víno.
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Nehleď na víno rdící se, že vydává v koflíku záři svou, a přímo vyskakuje.
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 Naposledy jako had uštípne, a jako štír ušťkne.
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 Oči tvé hleděti budou na cizí, a srdce tvé mluviti bude převrácené věci,
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 A budeš jako ten, kterýž spí u prostřed moře, a jako ten, kterýž spí na vrchu sloupu bárky.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 Díš: Zbili mne, a nestonal jsem, tloukli mne, a nečil jsem; když procítím, dám se zase v to.
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.