Príslovia 2
1 Synu můj, přijmeš-li slova má, a přikázaní má schováš-li u sebe;
Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,
2 Nastavíš-li moudrosti ucha svého, a nakloníš-li srdce svého k opatrnosti;
figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;
3 Ovšem, jestliže na rozumnost zavoláš, a na opatrnost zvoláš-li;
bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;
4 Budeš-li jí hledati jako stříbra, a jako pokladů pilně vyhledávati jí:
ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:
5 Tehdy porozumíš bázni Hospodinově, a známosti Boží nabudeš;
akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.
6 Nebo Hospodin dává moudrost, z úst jeho umění a opatrnost.
Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;
7 Chová upřímým dlouhověkosti, pavézou jest chodícím v sprostnosti,
üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,
8 Ostříhaje stezek soudu; on cesty svatých svých ostříhá.
megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.
9 Tehdy porozumíš spravedlnosti a soudu, a upřímosti i všeliké cestě dobré,
Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.
10 Když vejde moudrost v srdce tvé, a umění duši tvé se zalíbí.
Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.
11 Prozřetelnost ostříhati bude tebe, a opatrnost zachová tě,
Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.
12 Vysvobozujíc tě od cesty zlé, a od lidí mluvících věci převrácené,
Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,
13 Kteříž opouštějí stezky přímé, aby chodili po cestách tmavých,
a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;
14 Kteříž se veselí ze zlého činění, plésají v převrácenostech nejhorších,
kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;
15 Jejichž stezky křivolaké jsou, anobrž zmotaní jsou na cestách svých;
kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.
16 Vysvobozujíc tě i od ženy postranní, od cizí, kteráž řečmi svými lahodí,
Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;
17 Kteráž opouští vůdce mladosti své, a na smlouvu Boha svého se zapomíná;
ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.
18 K smrti se zajisté nachyluje dům její, a k mrtvým stezky její;
Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.
19 Kteřížkoli vcházejí k ní, nenavracují se zase, aniž trefují na cestu života;
Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.
20 Abys chodil po cestě dobrých, a stezek spravedlivých abys ostříhal.
Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.
21 Nebo upřímí bydliti budou v zemi, a pobožní zůstanou v ní;
Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.
22 Bezbožní pak z země vyťati budou, a přestupníci vykořeněni budou z ní.
De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.
