Príslovia 18
1 Svémyslný hledá toho, což se jemu líbí, a ve všelijakou věc plete se.
A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2 Nezalibuje sobě blázen v rozumnosti, ale v tom, což zjevuje srdce jeho.
Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3 Když přijde bezbožný, přichází také pohrdání, a s lehkomyslným útržka.
Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4 Slova úst muže vody hluboké, potok rozvodnilý pramen moudrosti.
Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5 Přijímati osobu bezbožného není dobré, abys převrátil spravedlivého v soudu.
A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6 Rtové blázna směřují k svadě, a ústa jeho bití se domluví.
A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7 Ústa blázna k setření jemu, a rtové jeho osídlem duši jeho.
A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8 Slova utrhače jsou jako ubitých, ale však sstupují do vnitřností života.
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9 Také ten, kdož jest nedbalý v práci své, bratr jest mrhače.
A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10 Věže pevná jest jméno Hospodinovo; k němu se uteče spravedlivý, a bude povýšen.
Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11 Zboží bohatého jest město pevné jeho, a jako zed vysoká v mysli jeho.
A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12 Před setřením vyvyšuje se srdce člověka, ale před povýšením bývá ponížení.
A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13 Kdož odpovídá něco, prvé než vyslyší, počítá se to za bláznovství jemu a za lehkost.
A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14 Duch muže snáší nemoc svou, ducha pak zkormouceného kdo snese?
A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15 Srdce rozumného dosahuje umění, a ucho moudrých hledá umění.
Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16 Dar člověka uprostranňuje jemu, a před oblíčej mocných přivodí jej.
Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17 Spravedlivý zdá se ten, kdož jest první v své při, ale když přichází bližní jeho, tedy stihá jej.
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18 Los pokojí svady, a mezi silnými rozeznává.
A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19 Bratr křivdou uražený tvrdší jest než město nedobyté, a svárové jsou jako závora u hradu.
A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20 Ovocem úst jednoho každého nasyceno bývá břicho jeho, úrodou rtů svých nasycen bude.
A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21 Smrt i život jest v moci jazyka, a ten, kdož jej miluje, bude jísti ovoce jeho.
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22 Kdo nalezl manželku, nalezl věc dobrou, a navážil lásky od Hospodina.
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23 Poníženě mluví chudý, ale bohatý odpovídá tvrdě.
Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24 Ten, kdož má přátely, má se míti přátelsky, poněvadž přítel bývá vlastnější než bratr.
Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
