Príslovia 10
1 Syn moudrý obveseluje otce, ale syn bláznivý zámutkem jest matce své.
Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
2 Neprospívají pokladové bezbožně nabytí, ale spravedlnost vytrhuje od smrti.
Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3 Nedopustí lačněti Hospodin duši spravedlivého, statek pak bezbožných rozptýlí.
Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
4 K nouzi přivodí ruka lstivá, ruka pak pracovitých zbohacuje.
Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5 Kdo shromažďuje v létě, jest syn rozumný; kdož vyspává ve žni, jest syn, kterýž hanbu činí.
Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
6 Požehnání jest nad hlavou spravedlivého, ale ústa bezbožných přikrývají ukrutnost.
Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
7 Památka spravedlivého požehnaná, ale jméno bezbožných smrdí.
Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8 Moudré srdce přijímá přikázaní, ale blázen od rtů svých padne.
A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9 Kdo chodí upřímě, chodí doufanlivě; kdož pak převrací cesty své, vyjeven bude.
A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
10 Kdo mhourá okem, uvodí nesnáz; a kdož jest bláznivých rtů, padne.
A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11 Pramen života jsou ústa spravedlivého, ale ústa bezbožných přikrývají ukrutnost.
Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
12 Nenávist vzbuzuje sváry, ale láska přikrývá všecka přestoupení.
A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13 Ve rtech rozumného nalézá se moudrost, ale kyj na hřbetě blázna.
Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
14 Moudří skrývají umění, úst pak blázna blízké jest setření.
A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15 Zboží bohatého jest město pevné jeho, ale nouze jest chudých setření.
A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
16 Práce spravedlivého jest k životu, nábytek pak bezbožných jest k hříchu.
Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17 Stezkou života jde, kdož přijímá trestání; ale kdož pohrdá domlouváním, bloudí.
A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18 Kdož přikrývá nenávist rty lživými, i kdož uvodí v lehkost, ten blázen jest.
A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
19 Mnohé mluvení nebývá bez hříchu, kdož pak zdržuje rty své, opatrný jest.
A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20 Stříbro výborné jest jazyk spravedlivého, ale srdce bezbožných za nic nestojí.
Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
21 Rtové spravedlivého pasou mnohé, blázni pak pro bláznovství umírají.
Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
22 Požehnání Hospodinovo zbohacuje, a to beze všeho trápení.
Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
23 Za žert jest bláznu činiti nešlechetnost, ale muž rozumný moudrosti se drží.
Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
24 Èeho se bojí bezbožný, to přichází na něj; ale čehož žádají spravedliví, dává Bůh.
A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
25 Jakož pomíjí vichřice, tak nestane bezbožníka, spravedlivý pak jest základ stálý.
A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26 Jako ocet zubům, a jako dým očima, tak jest lenivý těm, kteříž jej posílají.
Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27 Bázeň Hospodinova přidává dnů, léta pak bezbožných ukrácena bývají.
Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28 Očekávání spravedlivých jest potěšení, naděje pak bezbožných zahyne.
Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29 Silou jest upřímému cesta Hospodinova, a strachem těm, kteříž činí nepravost.
Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
30 Spravedlivý na věky se nepohne, bezbožní pak nebudou bydliti v zemi.
Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31 Ústa spravedlivého vynášejí moudrost, ale jazyk převrácený vyťat bude.
Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32 Rtové spravedlivého znají, což jest Bohu libého, ústa pak bezbožných převrácené věci.
Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.
