Príslovia 1
1 Přísloví Šalomouna syna Davidova, krále Izraelského,
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 Ku poznání moudrosti a cvičení, k vyrozumívání řečem rozumnosti,
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 K dosažení vycvičení v opatrnosti, spravedlnosti, soudu a toho, což pravého jest,
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 Aby dána byla hloupým důmyslnost, mládenečku umění a prozřetelnost.
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 Když poslouchati bude moudrý, přibude mu umění, a rozumný bude vtipnější,
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 K srozumění podobenství, a výmluvnosti řeči moudrých a pohádkám jejich.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 Bázeň Hospodinova jest počátek umění, moudrostí a cvičením pohrdají blázni.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 Poslouchej, synu můj, cvičení otce svého, a neopouštěj naučení matky své.
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 Neboť to přidá příjemnosti hlavě tvé, a bude zlatým řetězem hrdlu tvému.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 Synu můj, jestliže by tě namlouvali hříšníci, nepřivoluj.
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 Jestliže by řekli: Poď s námi, úklady čiňme krvi, skryjeme se proti nevinnému bez ostýchání se;
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 Všelijakého drahého zboží dosáhneme, naplníme domy své loupeží;
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 Vrz los svůj mezi nás, měšec jeden budeme míti všickni:
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 Synu můj, nevycházej na cestu s nimi, zdrž nohu svou od stezky jejich;
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 Nebo nohy jejich ke zlému běží, a pospíchají k vylévání krve.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 Jistě, že jakož nadarmo roztažena bývá sít před očima jakéhokoli ptactva,
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 Tak tito proti krvi své ukládají, skrývají se proti dušem svým.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 Takovéť jsou cesty každého dychtícího po zisku, duši pána svého uchvacuje.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Moudrost vně volá, na ulicech vydává hlas svůj.
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 V největším hluku volá, u vrat brány, v městě, a výmluvnosti své vypravuje, řka:
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 Až dokud hloupí milovati budete hloupost, a posměvači posměch sobě libovati, a blázni nenáviděti umění?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Obraťtež se k domlouvání mému. Hle, vynáším vám ducha svého, a v známost vám uvodím slova svá.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 Poněvadž jsem volala, a odpírali jste; vztahovala jsem ruku svou, a nebyl, kdo by pozoroval,
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 Anobrž strhli jste se všeliké rady mé, a trestání mého jste neoblíbili:
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 Pročež i já v bídě vaší smáti se budu, posmívati se budu, když přijde to, čehož se bojíte,
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 Když přijde jako hrozné zpuštění to, čehož se bojíte, a bída vaše jako bouře nastane, když přijde na vás trápení a ssoužení.
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Tehdy volati budou ke mně, a nevyslyším; ráno hledati mne budou, a nenaleznou mne.
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 Proto že nenáviděli umění, a bázně Hospodinovy nevyvolili,
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 Aniž povolili radě mé, ale pohrdali všelikým domlouváním mým.
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 Protož jísti budou ovoce skutků svých, a radami svými nasyceni budou.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 Nebo pokoj hloupých zmorduje je, a štěstí bláznů zahubí je.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 Ale kdož mne poslouchá, bydliti bude bezpečně, pokoj maje před strachem zlých věcí.
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
