4 Mojžišova 17
1 Tedy mluvil Hospodin k Mojžíšovi, řka:
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
2 Mluv k synům Izraelským, a vezmi od nich po jednom prutu z každého domu otců, totiž ode všech knížat jejich, vedlé domů otců jich dvanácte prutů, a jednoho každého jméno napíšeš na prutu jeho.
Szólj Izrael fiaihoz és vegyél tőlük egy-egy botot az atyai ház szerint, minden fejedelmeiktől, atyáik háza szerint, tizenkét botot; mindegyiknek nevét írd az ő botjára.
3 Jméno pak Aronovo napíšeš na prutu Léví; nebo jeden každý prut bude místo jednoho předního z domu otců jejich.
Áron nevét pedig írd Lévi botjára, mert egy botja legyen az ő atyáik háza fejének.
4 I necháš jich v stánku úmluvy před svědectvím, kdež přicházím k vám.
És tedd azokat a gyülekezés sátorába, a bizonyság elé, ahol találkozom veletek.
5 I stane se, že kohož vyvolím, toho prut zkvetne; a tak spokojím a svedu s sebe reptání synů Izraelských, kterýmž repcí na vás.
És lesz, az a férfiú, akit én kiválasztok, annak botja fog kivirulni; így elhárítom magamról Izrael fiainak zúgolódását, mellyel ők ellenetek zúgolódnak.
6 Ty věci když mluvil Mojžíš k synům Izraelským, dali jemu všecka jejich knížata pruty své, jedno každé kníže prut z domu otce svého, totiž prutů dvanácte, prut pak Aronův byl též mezi pruty jejich.
És Mózes szólt Izrael fiainak és adtak neki mind a fejedelmeik egy-egy botot egy-egy fejedelem részére, atyáik háza szerint, tizenkét botot; és Áron botja az ő botjaik között.
7 I zanechal Mojžíš prutů před Hospodinem v stánku svědectví.
Mózes pedig odatette a botokat az Örökkévaló színe elé, a bizonyság sátorába.
8 Nazejtří pak přišel Mojžíš do stánku svědectví, a aj, vyrostl prut Aronův z domu Léví, a vypustiv z sebe pupence, zkvetl a vydal mandly zralé.
És volt másnap, bement Mózes a bizonyság sátorába, íme kivirult Áron botja, Lévi háza számára; bimbót fakasztott, virágot hajtott és mandolát érlelt.
9 I vynesl Mojžíš všecky ty pruty od tváři Hospodinovy ke všechněm synům Izraelským; a uzřevše je, vzali jeden každý prut svůj.
És kivitte Mózes mind a botokat, az Örökkévaló színe elől Izrael minden fiaihoz; látták és elvitte kiki az ő botját.
10 Řekl pak Hospodin Mojžíšovi: Dones zase prut Aronův před svědectví, aby chován byl na znamení proti buřičům zpurným, a tak přítrž učiníš reptání jejich na mne, aby nezemřeli.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek; Tedd vissza Áron botját a bizonyság elé őrizet végett, jelül az ellenszegülés fiai számára, hogy megszűntesd zúgolódásukat ellenem, és meg ne haljanak.
11 I učinil tak Mojžíš; jakž byl přikázal jemu Hospodin, tak učinil.
És Mózes megcselekedte; amint az Örökkévaló parancsolta neki, úgy cselekedett.
12 Tedy mluvili synové Izraelští k Mojžíšovi, řkouce: Hle, již mřeme, mizíme a všickni my hyneme.
És Izrael fiai szóltak Mózeshez, mondván: Íme, elpusztulunk, elveszünk, mindnyájan elveszünk!
13 Kdožkoli blízko přistoupá k příbytku Hospodinovu, umírá. Všickni-liž smrtí zhyneme?
Mindenki, aki közel megy az Örökkévaló hajlékához, meghal; hát vajon teljesen elpusztulunk-e?
