Náhum 3
1 Běda městu vražednému, kteréž všecko lži a ukrutenství plné jest, neodchází z něho loupež.
Oh vérontás városa! Mindenestül hazugság, martalékkal telve, nem szűnik meg a ragadozás.
2 Praskání bičů a hřmot kol, a dusání koní, a vozů skákání bude.
Hallik az ostor, s hallik keréknek zaja, s ügető ló és robogó szekér;
3 Jezdec vyzdvihne třpytící se meč, a blýskající se kopí, i bude množství zbitých, a veliké hromady těl mrtvých, tak že nebude žádného počtu těl mrtvých, až i padati budou přes těla jejich,
törtető lovas és kardnak lángja és dárdának villáma, megölteknek sokasága és hulláknak tömege; vége sincs a holttesteknek, megbotlanak a holttesteiken.
4 Pro množství smilství smilnice, velmi milé, mistryně kouzlů, kteráž prodávala národy smilstvými svými, a lidi kouzly svými.
Sok paráznasága miatt a parázna nőnek, a szépséges bájúnak, a boszorkányságot űzőnek, ki nemzeteket adott el paráznaságával és nemzetségeket boszorkányságával.
5 Aj, já proti tobě, dí Hospodin zástupů, a odkryji podolek tvůj nad hlavu tvou, a ukáži národům nahotu tvou, a královstvím hanbu tvou.
Íme, én ellened fordulok, úgymond az Örökkévaló, a seregek Ura, és feltakarom uszályaidat arczod fölé, és láttatom nemzetekkel meztelenségedet a királyságokkal gyalázatodat.
6 A ukydaje tě ohavnými věcmi, uvedu tě v lehkost, a vystavím tě za divadlo.
És vetek reád undokságokat, elcsúfítlak, látványossággá teszlek.
7 I stane se, že kdožkoli uzří tě, vzdálí se od tebe, a dí: Vyplundrováno jest Ninive. Kdož by ho litovati měl? Kdež bych shledal ty, kteříž by tě těšiti měli?
És lészen, bárki lát téged, szökik tőled és mondja: Elpusztíttatott Ninivé, ki szánja meg őt! Honnét keressek vigasztalókat számodra!?
8 Což by se tobě lépe díti mělo, nežli No lidnému, kteréž sedělo mezi řekami, vodami byvši opuštěno, jehož val bylo moře, zed mělo od moře?
Jobb vagy-e NóÁmónnál, mely folyók közt lakik, víz van körülötte, melynek bástyája tenger, a tengerből való a fala?
9 Mouřenínská země i Egypt silou jeho byla, a nesčíslní, Putští a Lubimští, byli jemu na pomoc.
Kús a hatalma meg Egyiptom vég nélkül; Pút és lúbiak voltak segítségedül.
10 A však i to v přestěhování přišlo a v zajetí, tak že i maličcí jeho rozrážíni byli na úhlech všech ulic, a o nejslavnější jeho metali los, a všickni znamenití jeho sevříni byli pouty.
Ő is számkivetetten fogságba ment; az ő kisdedei is szétzúzattak minden utczának sarkán, előkelői fölött sorsot vetettek, s nagyjai mind bilincsekbe verettek.
11 Takž i ty opiješ se, a pokrývati se musíš, i ty hledati budeš pomoci proti nepříteli.
Te is megrészegedel majd, kábulttá, lészsz, te is oltalmat keressz majd ellenség elől.
12 Všecky tvé pevnosti jsou jako fíkové s ovocem ranním, jimž jakž se zatřese, prší do úst toho, kdož by jedl.
Mind az erősségeid fügefák, koraérett gyümölccsel; ha megrázatnak, ráhullanak szájára az evőnek.
13 Aj, lid tvůj jsou ženy u prostřed tebe, nepřátelům tvým dokořen otevříny budou brány země tvé, a oheň sžíře závory tvé.
Íme embereid asszonyok közepetted; ellenségeidnek megnyittattak országodnak kapui; tűz emésztette meg reteszeidet.
14 Navaž sobě vody k obležení, upevni ohrady své, vejdi do bláta a šlapej hlinu, oprav cihelnu.
Ostromvizet meríts magadnak, javítsd ki erősségeidet; menj be a sárba, taposd az agyagot, erősítsd meg a téglaégetőt.
15 Tam tě sžíře oheň, vytne tě meč, sžíře tě jako brouky, nechť jest vás veliký počet jako brouků, nechť jest vás veliký počet jako kobylek.
Ott megemészt téged a tűz, kiírt téged a kard, fölemészt, mint a szöcskét: tömörülj mint a szöcske, tömörülj mint a sáska.
16 Rozmnožilo jsi kupce své nad hvězdy nebeské, brouci připadnou i zaletují.
Sokasítottad kalmáraidat, az ég csillagainál jobban; szétterült a szöcske és elrepült.
17 Znamenití tvoji jako kobylky, a hejtmané tvoji jako velicí chroustové, kteříž se kladou vojensky po plotích v čas studena. Slunce vzešlo, tožť letí, aniž znáti místa jejich, kde byli.
Vezéreid olyanok mint a sáska, főtisztjeid mint a sáskaraj, mely a kerítésekben tanyáz hideg napon: felsütött a nap és elköltözött, s meg nem ismerszik a helye, hová lett.
18 Zdřímají pastýři tvoji, ó králi Assyrský, ležeti budou znamenití tvoji, hojnost lidu tvého bude po horách, ale nebude žádného, kdo by shromáždil.
Szunnyadoztak a te pásztoraid, Assúr királya, nyugszanak a te hatalmasaid; szétszóródtak embereid a hegyeken, és nincs, ki összegyűjtené.
19 K potření tvému není žádného léku, bolest rány tvé rozmohla se. Kteřížkoli uslyší pověst o tobě, rukama plésati budou nad tebou. Nebo na koho ustavičně nedocházelo ukrutenství tvé?
Nincs enyhítés törésed számára, végzetes a te sebed; mind a kik hallják híredet, összecsapják fölötted kezüket, mert kire nem szállott a te; gonoszságod állandóan!
