Lukáš 1
1 Poněvadž mnozí usilovali sepsati pořádně vypravování těch věcí, kteréž jsou u nás jisté,
Mivel sokan kezdték már rendszeresen megírni azoknak az eseményeknek elbeszélését, amelyek nálunk beteljesedtek,
2 Jakž jsou nám vydali ti, kteřížto od počátku sami viděli, a služebníci toho Slova byli,
úgy, amint ránk hagyták azokat, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének,
3 Vidělo se i mně, kterýž jsem toho všeho pravé povědomosti došel, tobě z gruntu o tom pořádně vypsati, výborný Theofile,
jónak láttam magam is, aki eleitől fogva mindennek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszeresen írjak neked, jó Teofilus,
4 Abys zvěděl jistotu těch věcí, jimž jsi vyučován.
hogy megtudd azoknak a dolgoknak megbízhatóságát, amelyekre tanítottak.
5 Byl za dnů Herodesa krále Judského kněz nějaký, jménem Zachariáš, z třídy Abiášovy, a manželka jeho ze dcer Aronových, a jméno její Alžběta.
Heródesnek, Júdea királyának idejében volt egy Zakariás nevű pap, az Abija rendjéből. Felesége pedig Áron leányai közül való volt, és annak neve: Erzsébet.
6 Byli pak oba spravedliví před obličejem Božím, chodíce ve všech přikázáních a spravedlnostech Páně bez úhony.
Mindketten igazak voltak Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úr parancsolatai és rendelései szerint.
7 A neměli plodu, protože Alžběta byla neplodná, a oba se byli zstarali ve dnech svých.
Nem volt nekik gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és mindketten már idős emberek voltak.
8 I stalo se, když on úřad kněžský konal v pořádku třídy své před Bohem,
Történt pedig, hogy amikor rendjének beosztása szerint papi szolgálatot végzett Isten előtt,
9 Že vedle obyčeje úřadu kněžského los naň přišel, aby položil zápal, vejda do chrámu Páně.
a papi tiszt szokása szerint rá került a sor, hogy bemenjen az Úr templomába, és bemutassa a füstölőáldozatot.
10 A všecko množství lidu bylo vně, modlíce se v hodinu zápalu.
A nép egész sokasága kint imádkozott a füstölőáldozat idején.
11 Tedy ukázal se jemu anděl Páně, stoje na pravé straně oltáře zápalu.
Neki pedig megjelent az Úr angyala, megállt a füstölőoltár jobb oldalán.
12 A uzřev jej Zachariáš, zstrašil se, a bázeň připadla na něj.
Láttára megrettent Zakariás, és félelem szállta meg.
13 I řekl jemu anděl: Neboj se, Zachariáši, neboť jest uslyšána modlitba tvá, a Alžběta manželka tvá porodí tobě syna, a nazůveš jméno jeho Jan.
Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Zakariás, mert meghallgatásra talált a te könyörgésed, és feleséged, Erzsébet fiút szül neked, akit nevezz Jánosnak.
14 Z čehož budeš míti radost a veselé, a mnozí z jeho narození budou se radovati.
Ő örömödre és vigasságodra lesz, és sokan fognak örülni születésének,
15 Bude zajisté veliký před obličejem Páně, a vína i nápoje opojného nebudeť píti, a Duchem svatým bude naplněn hned od života matky své.
mert nagy lesz ő az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől fogva megtelik Szentlélekkel.
16 A mnohé z synů Izraelských obrátí ku Pánu Bohu jejich.
És Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
17 Neboť, on předejde před obličejem jeho v duchu a v moci Eliášově, aby obrátil srdce otců k synům, a nevěřící k opatrnosti spravedlivých, aby tak připravil Pánu lid hotový.
És maga is Isten előtt fog járni Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a gyermekekhez, és az engedetleneket az igazak lelkületére térítse, hogy az Úr számára felkészítse a népet.“
18 I řekl Zachariáš k andělu: Po čemž to poznám? Nebo já starý jsem, a manželka má zstarala se ve dnech svých.
Zakariás ezt mondta az angyalnak: „Miből tudhatom ezt meg? Mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.“
19 Odpověděv anděl, řekl jemu: Jáť jsem Gabriel, kterýž stojím před obličejem Božím, a poslán jsem, abych mluvil s tebou, a tyto věci veselé tobě zvěstoval.
Az angyal így válaszolt neki: „Én vagyok Gábriel, aki Isten előtt állok. Ő küldött engem, hogy beszéljek veled, és ezt az örömhírt meghozzam neked.
20 A aj, budeš němý, a nebudeš moci mluviti až do toho dne, v kterémž se tyto věci stanou, protože jsi neuvěřil řečem mým, kteréž se naplní časem svým.
Íme, megnémulsz, és nem szólhatsz addig a napig, amelyen ezek megtörténnek, mert nem hittél az én beszédemnek, amelyek majd beteljesednek a maguk idejében.“
21 Lid pak očekával Zachariáše, a divili se, že on tak prodléval v chrámě.
A nép pedig várta Zakariást, és csodálkozott, hogy a templomban késlekedik.
22 Vyšed pak, nemohl mluviti k nim. I srozuměli, že vidění viděl v chrámě. Nebo on návěští jim dával, a zůstal němý.
Amikor kijött, nem tudott szólni hozzájuk, és ebből megértették, hogy látomást látott a templomban, mert csak integetett nekik, és néma maradt.
23 I stalo se, když se vyplnili dnové konání úřadu jeho, odšel do domu svého.
És történt, hogy amikor leteltek szolgálatának napjai, elment haza.
24 A po těch dnech počala Alžběta manželka jeho, a tajila se za pět měsíců, řkuci:
E napok után felesége, Erzsébet fogant méhében, és öt hónapra elrejtőzött, és ezt mondta:
25 Že tak mi učinil Pán ve dnech, v nichžto vzezřel, aby odjal mé pohanění mezi lidmi.
„Így cselekedett velem az Úr azokban a napokban, amelyekben rám tekintett, hogy elvegye szégyenemet az emberek előtt.“
26 V měsíci pak šestém poslán jest anděl Gabriel od Boha do města Galilejského, kterémuž jméno Nazarét,
A hatodik hónapban Isten elküldte Gábriel angyalt Galileának Názáret nevű városába
27 Ku panně zasnoubené muži, kterémuž jméno bylo Jozef, z domu Davidova, a jméno panny Maria.
egy szűzhöz, aki a Dávid házából való József nevű férfinak volt a jegyese. A szűznek Mária volt a neve.
28 I všed k ní anděl, dí: Zdráva milosti došlá, Pán Bůh s tebou, požehnaná ty mezi ženami.
És az angyal bement hozzá, és ezt mondta: „Üdvözlégy, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van!“
29 Ona pak uzřevši ho, zarmoutila se nad řečí jeho, a myslila, jaké by to bylo pozdravení.
Ő pedig megdöbbent ezekre a szavakra, és elgondolkozott, hogy milyen köszöntés ez.
30 I řekl jí anděl: Neboj se, Maria, nebo jsi nalezla milost u Boha.
Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél!
31 A počneš v životě a porodíš syna, a nazůveš jméno jeho Ježíš.
Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.
32 Tenť bude veliký, a Syn Nejvyššího slouti bude, a dáť jemu Pán Bůh stolici Davida otce jeho.
Ő nagy lesz, és a Magasságos Fiának nevezik, és neki adja az Úr Isten Dávidnak, az Ő atyjának királyi székét.
És uralkodik a Jákób házán örökké, és az Ő királyságának nem lesz vége!“ (aiōn g165)
34 I řekla Maria k andělu: Kterak se to stane, poněvadž já muže nepoznávám?
Mária ezt mondta az angyalnak: „Hogyan lesz ez, hiszen nincs férjem?“
35 A odpověděv anděl, řekl jí: Duch svatý sstoupí v tě, a moc Nejvyššího zastíní tobě; a protož, což se z tebe svatého narodí, slouti bude Syn Boží.
Így válaszolt neki az angyal: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért aki születik, Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.
36 A aj, Alžběta, příbuzná tvá, i ona počala syna v starosti své, a tento jest jí šestý měsíc, kteráž sloula neplodná.
Íme, a te rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapban van az, akit meddőnek mondtak,
37 Neboť nebude nemožné u Boha všeliké slovo.
mert Istennél semmi sem lehetetlen.“
38 I řekla Maria: Aj, služebnice Páně, staniž mi se podle slova tvého. I odšel od ní anděl.
Mária ezt mondta: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen úgy, ahogy mondtad.“És akkor elment tőle az angyal.
39 Tedy povstavši Maria v těch dnech, odešla na hory s chvátáním do města Judova.
Azokban a napokban útra kelt Mária, és nagy sietséggel a hegyvidékre, Júda egyik városába ment.
40 I vešla do domu Zachariášova, a pozdravila Alžběty.
Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
41 I stalo se, jakž uslyšela pozdravení Marie Alžběta, zplésalo nemluvňátko v životě jejím, a naplněna jest Duchem svatým Alžběta.
És történt, hogy amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, a magzat megmozdult méhében, és Erzsébet megtelt Szentlélekkel,
42 I zvolala hlasem velikým a řekla: Požehnaná ty mezi ženami, a požehnaný plod života tvého.
és hangosan felkiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
43 A odkud mi to, aby přišla matka Pána mého ke mně?
De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?
44 Nebo aj, jakž se stal hlas pozdravení tvého v uších mých, zplésalo radostně nemluvňátko v životě mém.
Mert íme, amikor köszöntésed szava eljutott fülembe, a magzat ujjongva megmozdult méhemben.
45 A blahoslavená, kteráž uvěřila, neboť dokonány budou ty věci, kteréž jsou povědíny jí ode Pána.
És boldog az, aki hitt, mert beteljesednek azok, amiket az Úr neki mondott.“
46 Tedy řekla Maria: Velebí duše má Hospodina,
Akkor Mária ezt mondta: „Magasztalja az én lelkem az Urat,
47 A veselí se duch můj v Bohu, Spasiteli mém,
és örvendez az én lelkem megtartó Istenemben.
48 Že jest vzezřel na ponížení služebnice své; neb aj, od této chvíle blahoslaviti mne budou všickni národové.
Mert rátekintett szolgálóleányának alázatos állapotára, mert íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék.
49 Neboť mi učinil veliké věci ten, jenž mocný jest, a svaté jméno jeho,
Mert nagy dolgokat cselekedett velem a Hatalmas, és szent az ő neve.
50 A jehož milosrdenství od pokolení až do pokolení bojícím se jeho.
És irgalma nemzedékről nemzedékre van azokon, akik őt félik.
51 Dokázal moci ramenem svým, rozptýlil pyšné myšlením srdce jejich.
Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.
52 Sházel mocné s stolic, a povýšil ponížených.
Hatalmasokat döntött le trónjaikról, és felmagasztalta az alázatosokat.
53 Lačné nakrmil dobrými věcmi, a bohaté pustil prázdné.
Éhezőket látott el javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
54 Přijal Izraele, služebníka svého, pamětliv jsa na milosrdenství své
Felkarolta Izraelnek, az ő szolgájának ügyét, mert megemlékezett irgalmasságáról
Ábrahám és utódai iránt örökké – amint megmondta atyáinknak.“ (aiōn g165)
56 I zůstala Maria s ní asi za tři měsíce, a potom navrátila se do domu svého.
Mária Erzsébettel maradt három hónapig, aztán hazament.
57 Alžbětě pak naplnil se čas, aby porodila; i porodila syna.
Amikor eljött Erzsébet szülésének ideje, fiút szült.
58 A uslyšeli sousedé a přátelé její, že Hospodin veliké učinil s ní milosrdenství své, i radovali se spolu s ní.
És meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr kegyelmesen cselekedett vele, együtt örültek vele.
59 Stalo se pak v den osmý, přišli obřezovati dítěte, a nazývali jej jménem otce jeho Zachariášem.
És történt a nyolcadik napon, eljöttek körülmetélni a gyermeket, és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarták őt nevezni.
60 Ale odpověděvši matka jeho, řekla: Nikoli, ale slouti bude Jan.
Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem, hanem János legyen a neve.“
61 I řekli k ní: Však nižádného není v rodu tvém, kterýž by sloul jménem tím.
És ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs rokonságodban, akit így hívnának.“
62 I dávali návěští otci jeho, jak by ho chtěl nazývati.
És intettek atyjának, hogy hogyan akarja nevezni.
63 A on požádav deštičky, napsal řka: Jan jest jméno jeho. I divili se všickni.
Ő pedig egy táblát kért, és ezt írta rá: „János a neve.“Erre mindenki elcsodálkozott.
64 A ihned otevřela se ústa jeho a jazyk jeho, i mluvil, velebě Boha.
És egyszerre megnyílt szája és nyelve, és beszélt, és áldotta Istent.
65 Tedy přišla bázeň na všecky sousedy jejich, a po všech horách Judských rozhlásána jsou všecka ta slova.
Félelem szállta meg a szomszédokat, és Júdea egész hegyvidékén elhíresztelték mindezeket.
66 A všickni, kteříž o tom slyšeli, skládali to v srdci svém, řkouce: I kteraké dítě toto bude? A ruka Páně byla s ním.
Akik meghallották, szívükbe vésték, és ezt mondták: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?“Az Úr keze vele volt.
67 Zachariáš pak otec jeho naplněn jest Duchem svatým, a prorokoval řka:
Zakariás, az ő atyja megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:
68 Požehnaný Pán Bůh Izraelský, že jest navštívil, a učinil vykoupení lidu svému,
„Áldott az Úr, Izrael Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az Ő népét,
69 A vyzdvihl nám roh spasení v domu Davida, služebníka svého,
és erős üdvözítőt támasztott nekünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
amint szólott a szent prófétáinak szája által örök időktől fogva, (aiōn g165)
71 O vysvobození z nepřátel našich, a z ruky všech, kteříž nás nenáviděli,
hogy megszabadít ellenségeinktől, és mindazoknak kezéből, akik minket gyűlölnek;
72 Aby učinil milosrdenství s otci našimi, a rozpomenul se na smlouvu svou svatou,
hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
73 Na přísahu, kterouž jest přisáhl Abrahamovi, otci našemu, že jistě nám to dá,
az esküről, amellyel megesküdött Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy megadja nekünk,
74 Abychom bez strachu, z ruky nepřátel našich jsouce vysvobozeni, sloužili jemu,
hogy megszabadulva ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk Neki,
75 V svatosti a v spravedlnosti před obličejem jeho, po všecky dny života našeho.
szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.
76 Ty pak, dítě, prorokem Nejvyššího slouti budeš, nebo předejdeš před tváří Páně připravovati cesty jeho,
Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy útjait előkészítsd,
77 Aby bylo dáno umění spasitelné lidu jeho na odpuštění hříchů jejich,
és az üdvösség ismeretére megtanítsd az ő népét a bűnök bocsánatával,
78 Skrze srdečné milosrdenství Boha našeho, v němžto navštívil nás, vyšed z výsosti,
a mi Istenünknek nagy irgalmasságáért, amellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
79 Aby se ukázal sedícím v temnostech a v stínu smrti, k spravení noh našich na cestu pokoje.
hogy világítson azoknak, akik a halál árnyékában ülnek, és igazgassa lábunkat a békesség útjára.“
80 Dítě pak rostlo a posilovalo se v duchu, a bylo na poušti až do dne zjevení svého lidu Izraelskému.
A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt egészen addig a napig, amelyen nyilvánosan föl nem lépett Izraelben.
