Jób 27
1 Potom dále Job vedl řeč svou a řekl:
És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;
2 Živť jest Bůh silný, kterýž zavrhl při mou, a Všemohoucí, kterýž hořkostí naplnil duši mou,
Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:
3 Že nikoli, dokudž duše má ve mně bude a duch Boží v chřípích mých,
bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;
4 Nebudou mluviti rtové moji nepravosti, a jazyk můj vynášeti lsti.
nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!
5 Odstup ode mne, abych vás za spravedlivé vysvědčil; dokudž dýchati budu, neodložím upřímosti své od sebe.
Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.
6 Spravedlnosti své držím se, aniž se jí pustím; nezahanbíť mne srdce mé nikdy.
Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.
7 Bude jako bezbožník nepřítel můj, a povstávající proti mně jako nešlechetník.
Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!
8 Nebo jaká jest naděje pokrytce, by pak lakoměl, když Bůh vytrhne duši jeho?
Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?
9 Zdaliž volání jeho vyslyší Bůh silný, když na něj přijde ssoužení?
Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?
10 Zdaliž v Všemohoucím kochati se bude? Bude-liž vzývati Boha každého času?
Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?
11 Ale já učím vás, v kázni Boha silného jsa, a jak se mám k Všemohoucímu, netajím.
Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.
12 Aj, vy všickni to vidíte, pročež vždy tedy takovou marnost vynášíte?
Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?
13 Ten má podíl člověk bezbožný u Boha silného, a to dědictví ukrutníci od Všemohoucího přijímají:
Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.
14 Rozmnoží-li se synové jeho, rozmnoží se pod meč, a rodina jeho nenasytí se chlebem.
Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;
15 Pozůstalí po něm v smrti pohřbeni budou, a vdovy jeho nebudou ho plakati.
maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.
16 Nashromáždí-li jako prachu stříbra, a jako bláta najedná-li šatů:
Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:
17 Co najedná, to spravedlivý obleče, a stříbro nevinný rozdělí.
szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.
18 Vystaví-li jako Arktura dům svůj, bude však jako bouda, kterouž udělal strážný.
Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:
19 Bohatý když umře, nebude pochován; pohledí někdo, anť ho není.
gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.
20 Postihnou jej hrůzy jako vody, v noci kradmo zachvátí ho vicher.
Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.
21 Pochytí jej východní vítr, a odejde, nebo vichřicí uchvátí jej z místa jeho.
Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.
22 Takové věci na něj dopustí Bůh bez lítosti, ačkoli před rukou jeho prudce utíkati bude.
Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;
23 Tleskne nad ním každý rukama svýma, a ckáti bude z místa svého.
összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.
