< Jób 20 >
1 Odpovídaje pak Zofar Naamatský, řekl:
Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
2 Z příčiny té myšlení má k odpovídání tobě nutí mne, a to abych rychle učinil,
Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
3 Že kárání k zahanbení svému slyším, pročež duch můj osvícený nutí mne, aťbych odpovídal.
Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
4 Zdaž nevíš o tom, že od věků, a jakž postavil Bůh člověka na zemi,
Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
5 Plésání bezbožných krátké jest, a veselí pokrytce jen na chvílku?
Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
6 Byť pak vstoupila až k nebi pýcha jeho, a hlava jeho oblaku by se dotkla,
Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
7 Však jako lejno jeho na věky zahyne. Ti, kteříž jej vídali, řeknou: Kam se poděl?
Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
8 Jako sen pomine, aniž ho naleznou; nebo uteče jako vidění noční.
Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
9 Oko, kteréž ho vídalo, již ho nikdy neuzří, aniž více patřiti bude na něj místo jeho.
A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.
10 Synové jeho budou přízně u nuzných hledati, a ruce jeho musejí zase vraceti loupež svou.
Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.
11 Kosti jeho naplněny jsou hříchy mladosti jeho, a s ním v prachu lehnou.
Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
12 A ačkoli zlost sladne v ústech jeho, a chová ji pod jazykem svým;
Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
13 Kochá se v ní, a nepouští jí, ale zdržuje ji u prostřed dásní svých:
És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
14 Však pokrm ten ve střevách jeho promění se; bude jako žluč hadů nejlítějších u vnitřnostech jeho.
Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
15 Zboží nahltané vyvrátí, z břicha jeho Bůh silný je vyžene.
Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
16 Jed hadů lítých ssáti bude, zabije ho jazyk ještěrčí.
A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
17 Neuzří pramenů potoků a řek medu a másla.
Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
18 Navrátí úsilé cizí, a nezažive ho, vedlé nátisku svého rozličného; nebude na ně vesel.
A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
19 Nebo utiskal a opouštěl nuzné, dům zloupil a nestavěl ho.
Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
20 Pročež nesezná nic pokojného v životě svém, aniž které nejrozkošnější své věci bude moci zachovati.
Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
21 Nic mu nepozůstane z pokrmu jeho, tak že nebude míti, čím by se troštoval.
Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.
22 Byť pak i dovršena byla hojnost jeho, ssoužení míti bude; každá ruka trapiče oboří se na něj.
Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
23 By měl čím naplniti břicho své, dopustí na něj Bůh prchlivost hněvu svého, kterouž na něj dštíti bude i na pokrm jeho.
Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
24 Když utíkati bude před zbrojí železnou, prostřelí ho lučiště ocelivé.
Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
25 Střela vyňata bude z toulu a vystřelena, nadto meč pronikne žluč jeho; a když odcházeti bude, přikvačí jej hrůzy.
Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
26 Všeliká neštěstí jsou polečena v skrýších jeho, zžíře jej oheň nerozdmýchaný, zle se povede i pozůstalému v stanu jeho.
Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
27 Odkryjí nebesa nepravost jeho, a země povstane proti němu.
Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
28 Rozptýlena bude úroda domu jeho, rozplyne se v den hněvu jeho.
Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
29 Tenť jest podíl člověka bezbožného od Boha, to, pravím, dědictví vyrčené jemu od Boha silného.
Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.