Jób 18
1 Odpovídaje pak Bildad Suchský, řekl:
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
2 Dokudž neučiníte konce řečem? Pomyslte na to, a potom mluviti budeme.
Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
3 Proč jsme počteni za hovada? Oškliví jsme jemu, jakž sami vidíte.
Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
4 Ó ty, jenž hubíš život svůj zůřením svým, zdaliž pro tebe opuštěna bude země, a odsedne skála z místa svého?
Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
5 Anobrž světlo bezbožných uhašeno bude, aniž se blyštěti bude jiskra ohně jejich.
Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
6 Světlo se zatmí v stánku jeho, a lucerna jeho v něm zhasne.
A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
7 Ssouženi budou krokové síly jeho, a porazí jej rada jeho.
Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
8 Nebo zapleten jest do síti nohami svými, a v zamotání chodí.
Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
9 Chytí ho za patu osídlo, a zmocní se ho násilník.
A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
10 Skrytať jest při zemi smečka jeho, a léčka jeho na stezce.
Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
11 Odevšad hrůzy jej děsiti budou a dotírati na nohy jeho.
Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
12 Hladovitá bude síla jeho, a bída pohotově při boku jeho.
Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
13 Zžíře žily kůže jeho, zžíře oudy jeho kníže smrti.
Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
14 Uchváceno bude z stánku jeho doufání jeho, a to jej přivede k králi strachů.
Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
15 V stánku jeho hrůza bydleti bude, ač nebyl jeho; posypáno bude obydlí jeho sirou.
Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
16 Od zpodku kořenové jeho uschnou, a svrchu osekány budou ratolesti jeho.
Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
17 Památka jeho zahyne z země, aniž jméno jeho slýcháno bude na ulicích.
Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
18 Vyženou ho z světla do tmy, anobrž z okršlku zemského vypudí jej.
A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
19 Nepozůstaví ani syna ani vnuka v lidu svém, ani jakého ostatku v příbytcích svých.
Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
20 Nade dnem jeho zděsí se potomci, a přítomní strachem podjati budou.
Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
21 Takovýť jest zajisté způsob nešlechetného, a takový cíl toho, kterýž nezná Boha silného.
Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
