< 1 Mojžišova 7 >
1 Potom řekl Hospodin k Noé: Vejdiž ty i všecka čeled tvá do korábu; nebo jsem tě viděl spravedlivého před sebou v národu tomto.
És mondta az Örökkévaló Nóénak: Menj be te és egész házad a bárkába, mert téged láttalak igazságosnak színem előtt ezen nemzedékben.
2 Ze všech hovad čistých vezmeš sobě sedmero a sedmero, samce a samici jeho, ale z hovad nečistých dvé a dvé, samce a samici jeho.
Minden tiszta baromból vegyél magadnak hetet-hetet, hímet és nőstényt, és a baromból, mely nem tiszta, kettőt, hímet és nőstényt.
3 Z ptactva také nebeského sedmero a sedmero, samce a samici, aby živé zachováno bylo símě na vší zemi.
Az ég madarából is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy életben tarts magot az egész föld színén.
4 Nebo po dnech ještě sedmi já dštíti budu na zemi za čtyřidceti dnů a čtyřidceti nocí; a vyhladím se svrchku země všelikou podstatu, kterouž jsem učinil.
Mert hét nap múlva esőt bocsátok én a földre, negyven nap és negyven éjjel és eltörlök minden lényt, melyet alkottam, a föld színéről.
5 Tedy učinil Noé všecko tak, jakž mu přikázal Hospodin.
És tett Nóé mind aszerint, amint megparancsolta neki az Örökkévaló.
6 (Byl pak Noé v šesti stech letech, když ta potopa přišla na zemi.)
Nóé pedig hatszáz éves volt, midőn az özönvíz volt a földön.
7 A protož přišel Noé a synové jeho, i žena jeho, i ženy synů jeho s ním k korábu, pro vody potopy.
És bement Nóé, meg az ő fiai és az ő felesége, meg a fiainak feleségei vele együtt a bárkába az özönvíz elől.
8 Z hovad také čistých i z hovad nečistých, i z ptactva a ze všeho, což se hýbe na zemi,
A tiszta baromból és a baromból, mely nem tiszta, a madárból és mindabból, ami mozog a földön,
9 Po dvém vešli k Noé do korábu, samec a samice, tak jakž byl rozkázal Bůh Noé.
kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába, hím és nőstény, amint megparancsolta Isten Nóénak.
10 Stalo se pak po sedmi dnech, že vody potopy přišly na zemi.
És történt hét nap múlva és az özönvíz volt a földön.
11 Léta šestistého věku Noé, druhého měsíce, sedmnáctého dne téhož měsíce, v ten den protrženy jsou všecky studnice propasti veliké, a průduchové nebeští otevříni jsou.
Hatszázadik évében Nóé életének, a második hónapban, a hónap tizenhetedik napján, ezen a napon felfakadtak minden forrásai a nagy mélységnek és az ég csatornái megnyíltak.
12 I byl příval na zemi čtyřidceti dní a čtyřidceti nocí.
És volt az eső a földön negyven nap és negyven éjjel.
13 Toho dne všel Noé, Sem a Cham i Jáfet, synové Noé, žena Noé, a tři ženy synů jeho s ním do korábu.
Ugyanezen a napon ment be Nóé, meg Sém, Chom és Jefesz, Nóé fiai és Nóé felesége, meg az ő fiainak három felesége velük együtt, a bárkába.
14 Oni i všeliký živočich podlé pokolení svého, i všeliké hovado podlé pokolení svého, a všeliký zeměplaz, kterýž se hýbe na zemi, podlé pokolení svého, i všeliké ptactvo vedlé pokolení svého, všelijací ptáci, všecko, což křídla má,
Ők és minden vad a maga neme szerint és minden barom a maga neme szerint és minden csúszó-mászó, mely mozog a földön a maga neme szerint és minden madár a maga neme szerint, minden madár, minden szárnyas.
15 Vešli k Noé do korábu, po dvém ze všelikého těla, v němž byl duch života.
Bement Nóéhoz a bárkába kettő-kettő minden testből, amelyben az élet lehelete van.
16 A což jich vešlo, samec a samice ze všelikého těla vešli, tak jakž byl přikázal jemu Bůh, a zavřel Hospodin po něm.
És amik bementek, hím és nőstény minden testből ment be, amint megparancsolta neki Isten; és bezárta az Örökkévaló mögötte (a bárkát).
17 A když byla potopa za čtyřidceti dnů na zemi, tedy rozmnoženy jsou vody, až i vyzdvihly koráb, a vznesly jej od země.
És volt az özönvíz negyven nap a földön; megsokasodtak a vizek és vitték a bárkát, hogy fölemelkedett a földről.
18 Nebo zmohly se vody a rozmnoženy jsou velmi nad zemí, i zplýval koráb na vodách.
És erősbödtek a vizek és nagyon megsokasodtak a földön; és ment a bárka a víz színén.
19 A tak náramně rozmohly se vody nad zemí, že přikryty jsou všecky hory nejvyšší, kteréž byly pode vším nebem.
És a vizek igen nagyon erősbödtek a földön és elborították mind a magas hegyeket, melyek az egész ég alatt voltak.
20 Patnácte loktů zvýší rozmohly se vody, když přikryty jsou hory.
Tizenöt könyöknyire (a hegyeken) felül erősbödtek a vizek és elborították a hegyeket.
21 I umřelo všeliké tělo, kteréž se hýbe na zemi, tak z ptactva, jako z hovad a živočichů, i všelikého hmyzu, kterýž se plazí po zemi, i každého člověka.
És elveszett minden test, mely mozog a földön, madárból, baromból, vadból és féregből, mely csúszik-mászik a földön és minden ember.
22 Všecko, což mělo dýchání ducha života v chřípích svých, ze všeho, což bylo na suše, pomřelo.
Mindaz, aminek orrában az élet lehelete volt, mindabból, ami a szárazon volt, meghalt.
23 A tak vyhladil Bůh všelikou podstatu, kteráž byla na tváři země, od člověka až do hovada, až do zeměplazu, a až do ptactva nebeského, vyhlazeno jest, pravím, z země; a zůstal toliko Noé, a kteříž s ním byli v korábu.
És eltörölt (Isten) minden lényt, mely a föld színén volt, embertől baromig, csúszó-mászóig és az ég madaráig, úgy, hogy eltöröltettek a földről; csak Nóé maradt meg és ami vele volt a bárkában.
24 I trvaly vody nad zemí za sto a padesáte dnů.
És erősbödtek a vizek a földön százötven napig.