< Ezechiel 16 >
1 Opět stalo se slovo Hospodinovo ke mně, řkoucí:
És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
2 Synu člověčí, oznam Jeruzalému ohavnosti jeho,
Ember fia, tudasd Jeruzsálemmel az ő utáIatosságait.
3 A rci: Takto praví Panovník Hospodin dceři Jeruzalémské: Obcování tvé a rod tvůj jest z země Kananejské, otec tvůj jest Amorejský, a matka tvá Hetejská.
És szólj: Így szól az Úr, az Örökkévaló Jeruzsálemhez: Eredeted és születésed a kánaáninak országából való; atyád emóri és anyád chittita nő.
4 Narození pak tvé: V den, v němž jsi se narodila, nebyl přiřezán pupek tvůj, a vodou nebylas obmyta, abys ošetřena byla, aniž jsi byla solí posolena, ani plénkami obvinuta.
Születésed pedig: amely napon születtél, nem metszetett el köldököd, vízben nem fürösztettél tisztítás végett, sózni nem sózattál meg és pólyázni nem pólyáztattál be.
5 Neslitovalo se nad tebou oko, aťby v jednom z těch věcí posloužilo, maje lítost nad tebou, ale bylas povržena na svrchku pole, proto že jsi ošklivá byla v den, v kterémž jsi narodila se.
Szem nem sajnálkozott rajtad, hogy tettek volna veled egyet is ezek közül, megkönyörülve rajtad; hanem eldobattál a mező színére, mert lélek megutált téged, amely napon születtél.
6 A jda mimo tebe, a vida tě ku potlačení vydanou ve krvi tvé, řekl jsem tobě: Ve krvi své živa buď. Řekl jsem, pravím, tobě: Ve krvi své živa buď.
Ekkor elmentem melletted és láttalak véredben fetrengve és mondtam neked: véredben élj, és mondtam neked: véredben élj!
7 Rozmnožil jsem tě jako z rostliny polní, i rozmnožena jsi a zveličena, a přišlas k největší ozdobě. Prsy tvé oduly se, a vlasy tvé zrostly, ač jsi byla nahá a odkrytá.
Sok ezerré mint a mező növényét tettelek, gyarapodtál és naggyá lettél és a díszek díszébe jutottál; az emlők megszilárdultak, hajad megnőtt, de meztelen és mezítelen voltál.
8 Protož jda mimo tě, a vida tě, an aj, čas tvůj čas milování, vztáhl jsem křídlo své na tě, a přikryl jsem nahotu tvou, a přísahou zavázav se tobě, všel jsem v smlouvu s tebou, praví Panovník Hospodin, a tak jsi má učiněna.
Elmentem melletted és láttalak s íme itt az időd, a szerelem ideje és rád terítettem ruhám szárnyát és befedtem meztelenségedet; megesküdtem neked és szövetségre léptem veled, úgymond az Úr az Örökkévaló, és enyém lettél.
9 I umyl jsem tě vodou, a splákl jsem krev tvou s tebe, a pomazal jsem tě olejem.
És megfürösztöttelek vízben és leöblítettem rólad véredet és megkentelek olajjal;
10 Nadto přioděl jsem tě rouchem krumpovaným, a obul jsem tě v drahé střevíce, a opásal jsem tě kmentem, a přioděl jsem tě rouchem hedbávným.
felöltöztettelek hímes ruhába, felsaruztalak táchásbőrrel és felkötöttem rád bysszust és selyemmel takartalak be:
11 Ozdobil jsem tě také ozdobou, a dal jsem náramky na ruce tvé, a točenici na hrdlo tvé.
és feldíszítettelek dísszel, karperecet adtam kezeidre és láncot a nyakadra.
12 Dalť jsem ozdobu i na čelo tvé, a náušnice na uši tvé, a korunu krásnou na hlavu tvou.
Gyűrűt adtam orrodra, karikákat füleidbe és pompás koronát fejedre.
13 A tak bylas ozdobena zlatem a stříbrem, a oděv tvůj byl kment a roucho hedbávné, a proměnných barev roucho. Běl a med a olej jídala jsi, a krásná jsi učiněna velmi velice, a šťastněť se vedlo v království,
Díszítetted magadat arannyal és ezüsttel, öltözeted bysszus, selyem és hímes ruha; lánglisztet, mézet és olajat ettél és szép voltál igen nagyon és királyságra voltál alkalmas.
14 Tak že se rozešla pověst o tobě mezi národy pro krásu tvou; nebo dokonalá byla, pro slávu mou, kterouž jsem byl vložil na tebe, praví Panovník Hospodin.
És hírnév terjedt rólad a nemzetek közt szépséged miatt, mert tökéletes volt az én ékességem által, melyet rádtettem, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
15 Ale úfalas v krásu svou, a smilnilas přičinou pověstí své; nebo jsi páchala smilství s každým mimo tebe jdoucím. Každý snadně užil krásy tvé.
De elbizakodtál szépséged által és paráználkodtál hírnevednél fogva és kiöntötted paráznaságodat minden arra menőnek, hogy övé legyen.
16 A vzavši z roucha svého, nadělalas sobě výsostí rozličných barev, a páchalas smilství při nich, jemuž podobné nikdy nepřijde, aniž kdy potom bude.
És vettél ruháidból és készítettél magadnak tarka magaslatokat és paráználkodtál rajtuk: ilyesmi nem esett meg és nem lesz.
17 Nad to, vzavši přípravy ozdoby své z zlata mého a stříbra mého, kteréžť jsem byl dal, nadělalas sobě obrazů pohlaví mužského, a smilnilas s nimi.
És vetted pompás holmidat, az én aranyomból és ezüstömből, amelyet adtam neked és készítettél magadnak férfiképeket és paráználkodtál velük,
18 Vzalas také roucha svá krumpovaná, a přiodílas je, olej můj i kadidlo mé kladlas před nimi.
És vetted a te hímes ruháidat és betakartad őket; s olajomat és tömjénemet eléjük adtad.
19 Ano i chléb můj, kterýžť jsem byl dal, běl a olej i med, jímž jsem tě krmil, kladlas před nimi u vůni příjemnou, a bylo tak, praví Panovník Hospodin.
És kenyeremet, amelyet neked adtam – lánglisztet, olajat és mézet adtam enned – azt eléjük adtad kellemes illatul s így volt, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
20 Bralas i syny své a dcery své, kteréž jsi mně zplodila, a obětovalas jim k spálení. Cožť se ještě zdálo málo, taková smilství tvá,
És vetted fiaidat és leányaidat, akiket szültél nekem és levágtad őket számukra eledelül; vajon kevés volt-e a te paráznaságodból,
21 Žes i syny mé zabíjela a dávalas je, aby je provodili jim?
hogy leölted fiaimat is és odaadtad, tűzön átvezetve őket számukra.
22 K tomu ve všech ohavnostech svých a smilstvích svých nerozpomenulas se na dny mladosti své, když jsi byla nahá a odkrytá, ku potlačení vydaná ve krvi své.
És mind a te utálatosságaid és paráznaságaid mellett nem emlékeztél meg ifjúkorod napjairól, amidőn meztelen és mezítelen voltál, véredben fetrengő voltál.
23 Ale stalo se přes všecku tuto nešlechetnost tvou, (běda, běda tobě), praví Panovník Hospodin,
És volt mind a te gonosztetteid után, jaj, jaj neked, úgymond az Úr, az Örökkévaló –
24 Že jsi vystavěla sobě i vysoké místo, a vzdělalas sobě výsost v každé ulici.
építettél magadnak boltozatot és készítettél magadnak magaslatot minden piacon;
25 Při všelikém rozcestí udělalas výsost svou, a zohavilas krásu svou, roztahujíc nohy své každému tudy jdoucímu, a příliš jsi smilnila.
minden út elején építetted magaslatodat, utálattá tetted szépségedet és szétterpesztetted lábaidat minden aramenőnek és szaporítottad paráznaságaidat.
26 Nebo smilnila jsi s syny Egyptskými, sousedy svými velikého těla, a příliš jsi smilnila, abys mne k hněvu popouzela.
Paráználkodtál Egyiptom fiai, nagytestű szomszédaid felé és szaporítottad paráználkodásaidat, hogy megharagíts engem.
27 Protož aj, vztáhl jsem ruku svou na tebe, a ujal jsem vyměřeného pokrmu tvého, a vydal jsem tě k líbosti nenávidících tě dcer Filistinských, kteréžto styděly se za cestu tvou nešlechetnou.
És íme kinyújtottam kezemet ellened és megcsökkentettem illetményedet és odaadtalak gyűlölőidnek dühébe, a filiszteusok leányainak, akik szégyenkeznek a te fajtalan utad miatt.
28 Smilnilas též s syny Assyrskými, proto že jsi nemohla nasytiti se, a smilnivši s nimi, aniž jsi tak se nasytila.
És paráználkodtál Assúr fiai felé, mivelhogy nem laktál jól; paráználkodtál velük és nem is laktál jól.
29 A tak příliš jsi smilnila v zemi Kananejské s Kaldejskými, a aniž jsi tak se nasytila.
És megsokasítottad paráználkodásodat a kalmárok országa, Kaszdím felé, de ezzel sem laktál jól.
30 Jakť jest zmámeno srdce tvé, praví Panovník Hospodin, poněvadž se dopouštíš všech těchto skutků ženy nevěstky přenestydaté,
Mi hervatag a te szíved, úgymond az Úr, az Örökkévaló, midőn mindezeket cselekedted, önhatalmú paráznanőnek cselekedeteit!
31 Stavěje sobě vysoké místo na rozcestí všeliké silnice, a výsost sobě stroje i v každé ulici. Nýbrž pohrdaje darem, nejsi ani jako nevěstka,
Midőn építetted boltozatodat minden út elején és magaslatodat készítetted minden piacon, és nem voltál olyan mint parázna nő, megvetve a paráznabért.
32 A žena cizoložná, kteráž místo muže svého povoluje cizím.
Házasságtörő asszony te, aki férje mellett idegeneket vesz el.
33 Všechněm nevěstkám dávají mzdu, ale ty dávalas mzdu svou všechněm frejířům svým, a darovalas je, aby vcházeli k tobě odevšad pro smilství tvá.
Mind a parázna nőknek adnak ajándékot, te pedig ajándékaidat adtad mind a szeretőidnek és megvesztegetted őket, hogy hozzád jöjjenek mindenünnen, a te paráznaságoddal.
34 A tak jest při tobě naproti obyčeji těch žen při smilstvích tvých, poněvadž tě k smilství nehledají, nýbrž ty dáváš dary, a ne tobě dar dáván bývá. A toť jest naopak.
Így történt veled a paráználkodásodban ellenkezője az asszonyoknak, utánad ugyanis nem paráználkodtak; és midőn paráznabért adtál, de neked nem adatott paráznabér, így lettél ellenkezőjükké.
35 Protož ó nevěstko, slyš slovo Hospodinovo:
Azért, paráznanő te, halljad az Örökkévaló igéjét.
36 Takto praví Panovník Hospodin: Proto že vylita jest mrzkost tvá, a odkrývána byla nahota tvá při smilstvích tvých s frejíři tvými, a se všemi ukydanými bohy ohavností tvých, též pro krev synů tvých, kteréž jsi dala jim:
Így szól az Úr, az Örökkévaló, mivelhogy kiömlött az érced és feltáródott szemérmed a szeretőid felé omló paráználkodásaidban és mind a te utálatos bálványaid miatt és gyermekeid elontott vére fejében, akiket nekik adtál:
37 Proto aj, já shromáždím všecky frejíře tvé, s nimiž jsi obcovala, a všecky, kteréž jsi milovala, se všechněmi, jichž jsi nenáviděla, a shromáždě je proti tobě odevšad, odkryji nahotu tvou před nimi, aby viděli všecku nahotu tvou.
azért íme én összegyűjtöm szeretőidet mind, akiknek kellemes voltál és mindazokat, akiket szerettél, azokkal együtt, akiket gyűlöltél, összegyűjtöm őket ellened mindenünnen és föltárom előtted szemérmedet, hogy lássák egész szemérmedet.
38 A budu tě souditi soudem cizoložnic, a těch, kteříž krev vylévají, a oddám tě k smrti, kteráž přijde na tě z prchlivosti a horlení.
És ítélek fölötted, amint télnek házasságtörő és vérontó nők fölött és harag meg bosszú vérévé teszlek.
39 Nebo vydám tě v ruku jejich. I rozboří vysoké místo tvé, a rozválejí výsosti tvé, a svlekouce tě z roucha tvého, poberou přípravy ozdoby tvé, a nechají tě nahé a odkryté.
És kezükbe adlak téged és lerombolják boltozatodat és lerontják magaslataidat és lehúzzák rólad ruháidat és elveszik díszes ékszereidet; és otthagynak meztelenül és mezítelenül.
40 I přivedou proti tobě shromáždění, a uházejí tě kamením, a probodnou tě meči svými.
És fölhoznak ellened gyülekezetet és megköveznek téged kővel és összevagdalnak téged kardjaikkal.
41 Popálí také domy tvé ohněm, a vykonají na tobě pomstu před očima žen mnohých, a tak přítrž učiním tvému smilství, a aniž budeš dávati daru více.
És elégetik házaidat tűzben és végeznek rajtad büntetést sok asszony szeme láttára; és megszüntetem parázna létedet, és paráznabért sem fogsz többé adni.
42 A tak odpočineť sobě hněv můj na tobě, a horlení mé odejde od tebe, abych upokojil se a nehněval se více,
És csillapítom az én hevemet rajtad és eltávozik bosszúságom tőled, és megnyugszom és nem haragszom többé.
43 Proto žes se nerozpomenula na dny mladosti své, ale postavovalas se proti mně ve všem tom. Aj hle, já také cestu tvou na hlavu tvou obrátil jsem, praví Panovník Hospodin, tak že nebudeš páchati nešlechetnosti, ani kterých ohavností svých.
Mivelhogy nem emlékeztél meg ifjúkorod napjairól és mindezekkel haragot okoztál nekem, tehát én is lám utadat fejedre hárítom, úgymond az Úr, az Örökkévaló; avagy nem cselekedted-e a fajtalanságot mind a te utálatosságaid mellett?
44 Aj, kdožkoli užívá přísloví, o tobě užive přísloví, řka: Jakáž matka, takáž dcera její.
Íme minden példázó terólad fog példázni, mondván: amilyen az anya, olyan a leánya.
45 Dcera matky své jsi, té, kteráž sobě zošklivila muže svého a dítky své, a sestra obou sestr svých jsi, kteréž zošklivily sobě muže své a dítky své. Matka vaše jest Hetejská, a otec váš Amorejský.
Anyádnak leánya vagy, megutálója férjének, és gyermekeinek és nővére vagy nővéreidnek, akik megutálták férjüket és gyermekeiket; anyátok chittita nő és atyátok emóri.
46 Sestra pak tvá starší, kteráž sedí po levici tvé, jest Samaří a dcery její, a sestra tvá mladší, kteráž sedí po pravici tvé, jest Sodoma a dcery její.
Nagyobbik nővéred Sómrón, ő meg leányai, aki balkezedről lakik, a náladnál kisebb nővéred pedig, aki jobbkezedről lakik, Szodoma meg leányai.
47 Nýbrž aniž jsi po cestách jejich chodila, ani podlé ohavností jejich činila, zošklivivši sobě jako věc špatnou, pročež pokazilas se více než ony na všech cestách svých.
Avagy nem az ő útjaikon jártál és nem az ő utálatosságaik szerint cselekedtél Kevés híján még romlottabb voltál náluk mind a te utaidon.
48 Živť jsem já, praví Panovník Hospodin, že Sodoma sestra tvá i dcery její nečinily, jako jsi ty činila s dcerami svými.
Ahogy én élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, nem cselekedett Szodoma nővéred, ő meg leányai, amint cselekedtél te meg leányaid.
49 Aj, tatoť byla nepravost Sodomy sestry tvé: Pýcha, sytost chleba a hojnost pokoje. To ona majíc i dcery její, ruky však chudého a nuzného neposilňovala.
Íme, ez volt Szodoma nővérednek bűne: gőgösség; kenyérnek bősége és nyugodt jólét jutott neki és leányainak, de szegénynek és szűkölködőnek kezét nem támogatta.
50 Ale pozdvihše se, páchaly ohavnost přede mnou; protož sklidil jsem je, jakž mi se vidělo.
És felfuvalkodtak és utálatosságot követtek el előttem, tehát eltávolítottam őket, amint láttam.
51 Samaří také ani polovice hříchů tvých nenahřešila. Nebo jsi rozhojnila ohavnosti své nad ně, a tak jsi spravedlivější býti ukázala sestry své všemi ohavnostmi svými, kteréž jsi páchala.
Sómrón pedig vétkeid felét sem vétkezte és te többé tetted utálatosságaidat az övéknél, úgy, hogy igazoltad nővéreidet mind a te utálatosságaid által, amelyeket elkövettél.
52 Nesiž i ty také potupu svou, kterouž jsi přisoudila sestrám svým, pro hříchy své, kteréž jsi ohavně páchala více než ony. Spravedlivějšíť byly než ty. I ty, pravím, styď se, a nes potupu svou, poněvadž spravedlivější býti ukazuješ sestry své.
Te is viseld gyalázatodat, mivelhogy mentségére lettél nővéreidnek: vétkeid által, melyekkel utálatosabban cselekedtél náluknál, ők igazoltabbak nálad; tehát te is szégyenkezzél és viseld gyalázatodat, midőn igazoltad nővéreidet.
53 Přivedu-li zase zajaté jejich, totiž zajaté Sodomy a dcer jejich, též zajaté Samaří a dcer jejich, takéť zajetí zajatých tvých u prostřed nich,
Majd visszahozom foglyaikat, Szodomának meg leányainak foglyait és Sómrónnak meg leányainak foglyait és visszahozom a te foglyaidat közepettük;
54 Proto, abys musila nésti potupu svou a hanbiti se za všecko, což jsi páchala, jsuc jejich potěšením.
azért, hogy viseld gyalázatodat és megszégyenülj mind amiatt, amit elkövettél, midőn megvigasztaltad őket.
55 Jestližeť sestry tvé, Sodoma a dcery její, navrátí se k prvnímu způsobu svému, též Samaří a dcery její navrátí-li se k prvnímu způsobu svému: i ty také s dcerami svými navrátíte se k prvnímu způsobu svému.
És nővéreid, Szodoma meg leányai visszatérnek, előbbi módjukba állíttatnak és Sómrón meg leányai visszatérnek előbbi módjukba, és te meg leányaid visszatértek előbbi módotokba.
56 Poněvadž nebyla Sodoma sestra tvá pověstí v ústech tvých v den zvýšení tvého,
Avagy nem volt-e a te Szodoma nővéred híresztelésül a te szájadban gőgösködésed napján?
57 Prvé než zjevena byla zlost tvá, jako za času útržky od dcer Syrských a všech, kteříž jsou vůkol nich, dcer Filistinských, kteréž tě hubily se všech stran:
Mielőtt nyilvánvalóvá lett a te gonoszságod, mint amely időben gyaláztak téged Arám leányai és mind a körülötte levők, a filiszteusok leányai, akik kigúnyoltak téged köröskörül.
58 Nešlechetnost svou a ohavnosti své poneseš, praví Hospodin.
Fajtalanságodat és utálatosságaidat, te viselted azokat, úgymond az Örökkévaló.
59 Nebo takto praví Panovník Hospodin: Tak učiním tobě, jakž jsi učinila, když jsi pohrdla přísahou, a zrušila smlouvu.
Mert így szól az Úr, az Örökkévaló: Majd cselekeszem veled, amint cselekedtél te, aki megvetettél esküt, fölbontva szövetséget.
60 A však rozpomenu se na smlouvu svou s tebou ve dnech mladosti tvé, potvrdím, pravím, tobě smlouvy věčné.
De megemlékezem én az ifjúkorod napjaiban veled kötött szövetségemről és fönntartok számodra örök szövetséget.
61 I rozpomeneš se na cesty své, a hanbiti se budeš, když přijmeš sestry své starší, nežli jsi ty, i mladší, nežli jsi ty, a dám je tobě za dcery, ale ne podlé smlouvy tvé.
És meg fogsz emlékezni utaidról és megszégyenülsz, midőn magadhoz fogadod testvéreidet, a náladnál nagyobbakat a náladnál kisebbekkel együtt, és adom őket neked leányaidul, de nem a veled való szövetség folytán.
62 A tak utvrdím smlouvu svou s tebou, i zvíš, že já jsem Hospodin,
És én fenntartom szövetségemet veled, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Örökkévaló;
63 Abys se rozpomenula a styděla, a nemohla více úst otevříti pro hanbu svou, když tě očistím ode všeho, což jsi činila, praví Panovník Hospodin.
hogy megemlékezzél és szégyenkezzél és ne legyen neked többé szájnak megnyílása gyalázatod miatt, amidőn engesztelést adok neked mind azért, amit elkövettél, úgymond az Úr, az Örökkévaló.