< Římanům 14 >

1 Mdlého pak u víře přijímejte ne k hádkám o otázkách.
A hitben erőtlent fogadjátok be, nem ítélgetve vélekedéseit.
2 Nebo někdo věří, že může jísti všecko; jiný pak mdlý jsa, jí zelí.
Van, aki azt hiszi, hogy mindent megehet. A hitben erőtlen pedig csak zöldséget eszik.
3 Ten kdož jí, nepokládej sobě za nic toho, kdož nejí; a kdo nejí, toho nepotupuj, kdož jí. Nebo Bůh přijal jej.
Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; és aki nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik, hiszen az Isten őt is befogadta.
4 Ty kdo jsi, abys tupil cizího služebníka? Však Pánu svému stojí, aneb padá. Budeť pak ustaven; mocen jest zajisté Bůh utvrditi jej.
Ki vagy te, hogy más szolgáját megítéled? Tulajdon urának áll, vagy esik. De meg fog állni, mert az Úr megerősítheti, hogy megálljon.
5 Nebo někdo rozsuzuje mezi dnem a dnem, a někdo soudí každý den. Jeden každý v svém smyslu ujištěn buď.
Ez az egyik napot különbnek tartja a másiknál, az pedig minden napot egyformának tart. Mindegyik a maga meggyőződésében legyen bizonyos.
6 Kdož dnů šetří, Pánu šetří; a kdo nešetří, Pánu nešetří. A kdo jí, Pánu jí, nebo děkuje Bohu; a kdož nejí, Pánu nejí, a děkuje Bohu.
Aki az egyik napot megkülönbözteti, az Úrért különbözteti meg. Aki nem különbözteti meg a napot, az Úrért nem különbözteti meg. Aki eszik, az Úrért eszik, hiszen hálát ad Istennek. Aki nem eszik, az Úrért nem eszik és szintén hálát ad Istennek.
7 Žádný zajisté z nás není sám sobě živ, a žádný sobě sám neumírá.
Mert közülünk senki sem él önmagának és senki sem hal meg önmagának;
8 Nebo buď že jsme živi, Pánu živi jsme; buď že mřeme, Pánu mřeme. A tak buď že jsme živi, buď že umíráme, Páně jsme.
Mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Ezért akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.
9 Na toť zajisté Kristus i umřel, i z mrtvých vstal, i ožil, aby nad živými i nad mrtvými panoval.
Mert azért halt meg és támadt fel Krisztus, hogy mind holtakon, mind élőkön uralkodjék.
10 Ty pak proč potupuješ bratra svého? Aneb také ty proč za nic pokládáš bratra svého? Však všickni staneme před stolicí Kristovou.
Te pedig miért ítéled el a te atyádfiát? Vagy te is miért veted meg a te atyádfiát? Hiszen mindnyájan odaállunk majd Krisztus ítélőszéke elé.
11 Psáno jest zajisté: Živť jsem já, praví Pán, žeť přede mnou bude klekati každé koleno, a každý jazyk vyznávati bude Boha.
Mert meg van írva: „Élek én, ezt mondja az Úr, bizony előttem hajol meg majd minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja.“
12 A takť jeden každý z nás sám za sebe počet vydávati bude Bohu.
Tehát mindegyikünk maga ad számot önmagáról Istennek.
13 Nesuďmež tedy více jedni druhých, ale toto raději rozsuzujte, abyste nekladli úrazu neb pohoršení bratru.
Azért többé ne ítéljük el egymást, hanem inkább azt tartsátok jónak, hogy a ti atyátokfiának ne okozzatok megütközést vagy elbotlást.
14 Vímť a ujištěn jsem v Pánu Ježíši, žeť nic nečistého není samo z sebe; než tomu, kdož tak soudí, že by nečisté bylo, jemuť nečisté jest.
Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmisem tisztátalan önmagában, csak annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja.
15 Ale bývá-liť rmoucen bratr tvůj pro pokrm, již nechodíš podlé lásky. Nepřivozujž k zahynutí pokrmem svým toho, za kteréhož Kristus umřel.
De ha a te atyádfia az étel miatt megszomorodik, akkor te nem szeretet szerint cselekszel. Ne okozd vesztét ételeddel annak, akiért Krisztus meghalt.
16 Nebudiž tedy v porouhání dáno dobré vaše.
Ne engedjétek, hogy káromolják azt a jót, amiben részesültetek.
17 Království zajisté Boží není pokrm a nápoj, ale spravedlnost a pokoj a radost v Duchu svatém.
Mert Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek által való öröm.
18 Nebo kdož v tom slouží Kristu, milý jest Bohu a lidem příjemný.
Aki így szolgál a Krisztusnak, az kedves Isten előtt, és az emberek megbecsülik.
19 Protož následujme toho, což jest ku pokoji a k vzdělání společnému.
Törekedjünk tehát azokra, amik a békességre és egymás építésére valók.
20 Nekaziž pro pokrm díla Božího. Všecko zajisté čisté jest, ale zlé jest člověku, kterýž jí s pohoršením.
Étel miatt ne rontsd le Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki megütközéssel eszik.
21 Dobré jest nejísti masa a nepiti vína, ani na čem se koli uráží bratr tvůj, neb horší, aneb zemdlívá.
Jó tehát nem enni húst és nem inni bort, sem semmit nem tenni, amiben a te atyádfia megütközik.
22 Ty víru máš? Mějž ji sám u sebe před Bohem. Blahoslavený, kdož nesoudí sebe samého v tom, což oblibuje.
Te azt a hitet, amely benned van, őrizd meg Isten előtt. Boldog, aki nem ítéli el magát abban, amit helyesel.
23 Ale kdož pak rozpakuje se, kdyby jedl, potupen jest, nebo ne z víry jí. A cožkoli není z víry, hřích jest.
Aki pedig kételkedik, ha eszik, elítéltetett, mert nem hitből eszik. Ami pedig nincs hitből, az bűn.

< Římanům 14 >