Žalmy 66
1 Přednímu z kantorů, píseň žalmu. Plésej Bohu všecka země.
A karmesternek. Ének. Zsoltár. Riadozzatok Istennek mind a földön levők;
2 Zpívejte žalmy k slávě jména jeho, ohlašujte slávu a chválu jeho.
zengjétek neve tiszteletét, adjatok tiszteletet, dicsérő dalával,
3 Rcete Bohu: Jak hrozný jsi v skutcích svých! Pro velikost síly tvé lháti budou tobě nepřátelé tvoji.
mondjátok Istennek: Mi félelmetes a te műved, nagy erőd miatt hízelegnek neked ellenségeid.
4 Všecka země skláněti se tobě a prozpěvovati bude, žalmy zpívati bude jménu tvému. (Sélah)
Mind a földön levők leborúlnak előtted és zengenek neked, zengik nevedet. Széla.
5 Poďte a vizte skutky Boží, jak hrozný jest v správě při synech lidských.
Jertek és lássátok az Isten cselekvéseit, tettben félelmetes ő az ember fiai fölött.
6 Obrátil moře v suchost, řeku přešli nohou po suše, tuť jsme se veselili v něm.
Szárazra változtatta a tengert, a folyamon lábbal keltek át; ott örülhetünk benne.
7 Panuje v síle své nade vším světem, oči jeho spatřují národy, zpurní nebudou míti zniku. (Sélah)
Hatalmában örökké uralkodik, szemei kémlelik a nemzeteket: a pártütők ne emelkedjenek föl. Széla.
8 Dobrořečte národové Bohu našemu, a ohlašujte hlas chvály jeho.
Áldjátok, népek, Istenünket és hallassátok dicséretének hangját:
9 Zachoval při životu duši naši, aniž dopustil, aby se poklesla noha naše.
a ki életet engedett lelkünknek és tántorodásnak nem adta át lábunkat.
10 Nebo jsi nás zpruboval, ó Bože, přečistil jsi nás, tak jako přečištěno bývá stříbro.
Mert megvizsgáltál minket, Isten, megolvasztottál, a mint ezüstöt olvasztanak.
11 Uvedl jsi nás byl do leči, krutě jsi bedra naše ssoužil,
Hálóba juttattál minket, szorítót tettél derekunkra;
12 Vsadils člověka na hlavu naši, vešli jsme byli do ohně i do vody, a však jsi nás vyvedl do rozvlažení.
nyargalni engedtél embert fejünkön, tűzbe meg vízbe kerültünk, de kijuttattál minket bőségre.
13 A protož vejdu do domu tvého s zápalnými obětmi, a plniti tobě budu sliby své,
Bemegyek majd házadba égő áldozatokkal, megfizetem neked fogadalmaimat;
14 Kteréž vyřkli rtové moji, a vynesla ústa má, když jsem byl v ssoužení.
a melyekre ajkaím megnyíltak és kimondta azájam szorultomban.
15 Zápaly tučných beranů obětovati budu tobě s kaděním, volů i kozlů nastrojím tobě. (Sélah)
Égő áldozatokul kövér barmokat hozok neked, kosoknak füstölő áldozatával, elkészítek tulkokat bakokkal. Széla.
16 Poďte, slyšte, a vypravovati budu, kteříž se koli bojíte Boha, co jest učinil duši mé.
Jertek, halljátok, hadd beszélem el, ti istenfélők mind, a mit tett lelkemnek.
17 Ústy svými k němu jsem volal, a vyvyšoval jsem ho jazykem svým.
Hozzája kiáltottam föl szájammal, hogy magasztaltassék nyelvemen.
18 Bychť byl patřil k nepravosti srdcem svým, nebyl by vyslyšel Pán.
Jogtalanságot ha láttam szívemben, ne hallja meg az Úr!
19 Ale vyslyšelť Bůh, a pozoroval hlasu modlitby mé.
Ámde meghallotta az Isten, figyelt imádságom hangjára.
20 Požehnaný Bůh, kterýž neodstrčil modlitby mé, a milosrdenství svého ode mne neodjal.
Áldva legyen az Isten, a ki nem távolította el imádságomat, sem az ő kegyelmét tőlem.
