< Žalmy 61 >
1 Přednímu z kantorů na neginot, Davidův. Slyš, ó Bože, volání mé, pozoruj modlitby mé.
Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.
2 Od konce země v sevření srdce svého k tobě volám, na skálu nade mne vyšší uvediž mne.
E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.
3 Nebo jsi býval mé útočiště, a pevná věže před tváří nepřítele.
Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.
4 Buduť bydliti v stánku tvém na věky, schráním se v skrýši křídel tvých. (Sélah)
Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! (Szela)
5 Ty jsi zajisté, Bože, vyslyšel žádosti mé, dal jsi dědictví bojícím se jména tvého.
Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.
6 Ke dnům krále více dnů přidej, ať jsou léta jeho od národu do pronárodu,
Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd.
7 Ať bydlí na věky před tváří Boží; milosrdenství a pravdu nastroj, ať ho ostříhají.
Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.
8 A tak žalmy zpívati budu jménu tvému na věky, a sliby své plniti budu den po dni.
Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.