Žalmy 47

1 Přednímu zpěváku z synů Chóre, žalm. Všickni národové plésejte rukama, trubte Bohu s hlasitým prozpěvováním.

A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!

2 Nebo Hospodin nejvyšší, hrozný, jest král veliký nade vší zemi.

Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.

3 Uvozuje lidi v moc naši, a národy pod nohy naše.

Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.

4 Oddělil nám za dědictví naše slávu Jákobovu, kteréhož miloval. (Sélah)

Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.

5 Vstoupil Bůh s troubením, Hospodin s zvukem trouby.

Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.

6 Žalmy zpívejte Bohu, zpívejte; zpívejte žalmy králi našemu, zpívejte.

Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!

7 Nebo král vší země Bůh jest, zpívejte žalmy rozumně.

Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.

8 Kralujeť Bůh nad národy, Bůh sedí na trůnu svém svatém.

Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.

9 Knížata národů připojili se k lidu Boha Abrahamova; nebo pavézy země Boží jsou, pročež on náramně vyvýšen jest.

Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!