< Žalmy 34 >

1 Davidův, když proměnil oblíčej svůj před Abimelechem; pročež jsa od něho vyhnán, odšel. Dobrořečiti budu Hospodinu každého času, vždycky chvála jeho v ústech mých.
Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
2 V Hospodinu chlubiti se bude duše má, což uslyšíc tiší, budou se veseliti.
Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
3 Zvelebujtež se mnou Hospodina, a jméno jeho společně vyvyšujme.
Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
4 Hledal jsem Hospodina, a vyslyšel mne, a ze všech přístrachů mých vytrhl mne.
Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
5 Pročež k němu patřiti budou, a sbíhati se, a nebudou zahanbeny tváři jejich, ale řkou:
Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
6 Tento chudý volal a Hospodin vyslyšel, i ze všech úzkostí jeho vysvobodil jej.
Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
7 Vojensky se klade anděl Hospodinův okolo těch, kteříž se ho bojí, a zastává jich.
Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
8 Okuste a vizte, jak dobrý jest Hospodin. Blahoslavený člověk, kterýž doufá v něho.
Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
9 Bojtež se Hospodina svatí jeho; neboť nemívají nedostatku ti, kdož se ho bojí.
Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
10 Lvíčátka nedostatek a hlad trpívají, ale ti, kteříž hledají Hospodina, nemívají nedostatku ve všem dobrém.
Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
11 Poďtež, dítky, poslouchejte mne, bázni Hospodinově vyučovati vás budu.
Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
12 Který člověk žádostiv jest života, a miluje dny, aby užíval dobrých věcí?
Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
13 Zdržuj jazyk svůj od zlého, a rty své od mluvení lsti.
Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
14 Odstup od zlého, a čiň dobré, hledej pokoje, a stíhej jej.
távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
15 Oči Hospodinovy obrácené jsou k spravedlivým, a uši jeho k volání jejich:
Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
16 Ale zůřivý oblíčej Hospodinův proti těm, kteříž páší zlé věci, aby vyplénil z země památku jejich.
Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
17 Volají-li spravedliví, Hospodin vyslýchá, a ze všech jejich úzkostí je vytrhuje.
Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
18 Nebo blízko jest Hospodin těm, kteříž jsou srdce skroušeného, a potřeným v duchu spomáhá.
Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
19 Mnohé úzkosti jsou spravedlivého, ale Hospodin ze všech jej vytrhuje.
Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
20 Onť ostříhá všech kostí jeho, žádná z nich nebývá zlámána.
Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
21 Bezbožníka zahubí zlost, a ti, kteříž nenávidí spravedlivého, zkaženi budou.
Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
22 Služebníků pak svých duše vykoupí Hospodin, a nebudou zkaženi, kteříž doufají v něho.
Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.

< Žalmy 34 >