< Žalmy 26 >
1 Žalm Davidův. Suď mne, Hospodine, nebo já v upřímnosti své chodím, a v tě Hospodina doufám, nepohnuť se.
Dávidtól. Szerezz jogot nekem, Örökkévaló, mert én gáncstalanságomban jártam és az Örökkévalóban bíztam, nem ingok meg.
2 Zprubujž mne, Hospodine, a zkus mne, přepal ledví má i srdce mé.
Vizsgálj engem, Örökkévaló, és kísérts meg, próbáld ki veséimet és szívemet.
3 Milosrdenství tvé zajisté před očima mýma jest, a chodím stále v pravdě tvé.
Mert szereteted szemeim előtt van és járok a te igazságodban.
4 S lidmi marnými nesedám, a s pokrytci v spolek nevcházím.
Nem ültem hamisság embereivel és alattomosokhoz nem mentem be.
5 V nenávisti mám shromáždění zlostníků, a s bezbožnými se neusazuji.
Gyűlölöm a gonosztevők gyülekezetét és gonoszokkal nem ülök.
6 Umývám v nevinnosti ruce své, postavuji se při oltáři tvém, Hospodine,
Tisztaságban mosom kezeimet, hogy körüljárhassam oltárodat, Örökkévaló,
7 Abych tě hlasitě chválil, a vypravoval všecky divné skutky tvé.
hogy hallassam a hála hangját és hogy elbeszéljem mind a csodatotteidet
8 Hospodine, jáť miluji obydlí domu tvého, a místo příbytku slávy tvé.
Örökkévaló, szeretem házad hajlékát és dicsőséged lakásának helyét.
9 Nezahrnujž s hříšnými duše mé, a s lidmi vražedlnými života mého,
Ne vedd el vétkesekkel lelkemet és a vérontás embereivel éltemet,
10 V jejichž rukou jest nešlechetnost, a pravice jejich vzátků plná.
a kiknek kezeiben gazság van és jobbjuk telve megvesztegetéssel!
11 Já pak v upřímnosti své chodím, vykupiž mne, a smiluj se nade mnou.
De én gáncstalanságomban járok: válts meg és kegyelmezz nekem.
12 Noha má stojí na rovině, v shromážděních svatých dobrořečiti budu Hospodinu.
Lábam egyenes helyen áll; gyülekezetekben áldom az Örökkévalót.