< Žalmy 122 >

1 Píseň stupňů, Davidova. Veselím se z toho, že mi říkáno bývá: Poďme do domu Hospodinova,
Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.
2 A že se postavují nohy naše v branách tvých, ó Jeruzaléme.
Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 Jižtě Jeruzalém ušlechtile vystaven, a jako v město k sobě vespolek připojen.
Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;
4 Do něhož vstupují pokolení, pokolení Hospodinova, k svědectví Izraelovu, aby oslavovali jméno Hospodinovo.
hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.
5 Nebo tamť jsou postaveny stolice soudu, stolice domu Davidova.
Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.
6 Žádejtež pokoje Jeruzalému, řkouce: Dějž se pokojně těm, kteříž tě milují.
Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!
7 Budiž pokoj v předhradí tvém, a upokojení na palácích tvých.
Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!
8 Pro bratří své a přátely své žádati budu pokoje tobě.
Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!
9 Pro dům Hospodina Boha našeho budu tvého dobrého hledati.
Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

< Žalmy 122 >