Príslovia 8
1 Zdaliž moudrost nevolá, a rozumnost nevydává hlasu svého?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 Na vrchu vysokých míst, u cesty, na rozcestí stojí,
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 U bran, kudy se chodí do města, a kudy se chodí dveřmi, volá, řkuci:
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 Na vásť, ó muži, volám, a hlas můj jest k synům lidským.
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Poučte se hloupí opatrnosti, a blázni srozumějte srdcem.
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Poslouchejtež, nebo znamenité věci mluviti budu, a otevření rtů mých pouhou pravdu.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 Jistě žeť pravdu zvěstují ústa má, a ohavností jest rtům mým bezbožnost.
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 Spravedlivé jsou všecky řeči úst mých, není v nich nic křivého ani převráceného.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 Všecky pravé jsou rozumějícímu, a přímé těm, kteříž nalézají umění.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Přijmětež cvičení mé raději než stříbro, a umění raději než zlato nejvýbornější.
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 Nebo lepší jest moudrost než drahé kamení, tak že jakékoli věci žádostivé vrovnati se jí nemohou.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 Já moudrost bydlím s opatrností, a umění pravé prozřetelnosti přítomné mám.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 Bázeň Hospodinova jest v nenávisti míti zlé, pýchy a vysokomyslnosti, i cesty zlé a úst převrácených nenávidím.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 Má jest rada i šťastný prospěch, jáť jsem rozumnost, a má jest síla.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 Skrze mne králové kralují, a knížata ustanovují věci spravedlivé.
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 Skrze mne knížata panují, páni i všickni soudcové zemští.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 Já milující mne miluji, a kteříž mne pilně hledají, nalézají mne.
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 Bohatství a sláva při mně jest, zboží trvánlivé i spravedlnost.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 Lepší jest ovoce mé než nejlepší zlato, i než ryzí, a užitek můj než stříbro výborné.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 Stezkou spravedlnosti vodím, prostředkem stezek soudu,
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 Abych těm, kteříž mne milují, přidědila zboží věčné, a poklady jejich naplnila.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 Hospodin měl mne při počátku cesty své, před skutky svými, přede všemi časy.
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
23 Před věky ustanovena jsem, před počátkem, prvé než byla země.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Když ještě nebylo propasti, zplozena jsem, když ještě nebylo studnic oplývajících vodami.
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 Prvé než hory založeny byly, než byli pahrbkové, zplozena jsem;
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
26 Ještě byl neučinil země a rovin, ani začátku prachu okršlku zemského.
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 Když připravoval nebesa, byla jsem tu, když vyměřoval okrouhlost nad propastí;
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
28 Když upevňoval oblaky u výsosti, když utvrzoval studnice propasti;
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
29 Když ukládal moři cíl jeho, a vodám, aby nepřestupovaly rozkázaní jeho, když vyměřoval základy země:
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 Tehdáž byla jsem od něho pěstována, a byla jsem jeho potěšení na každý den, anobrž hrám před ním každého času;
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 Hrám i na okršlku země jeho, a rozkoše mé s syny lidskými.
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 A tak tedy, synové, poslechněte mne, nebo blahoslavení jsou ostříhající cest mých.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Poslouchejte cvičení, a nabuďte rozumu, a nerozpakujte se.
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 Blahoslavený člověk, kterýž mne slýchá, bdě u dveří mých na každý den, šetře veřejí dveří mých.
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 Nebo kdož mne nalézá, nalézá život, a dosahuje lásky od Hospodina.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 Ale kdož hřeší proti mně, ukrutenství provodí nad duší svou; všickni, kteříž mne nenávidí, milují smrt.
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
