Príslovia 29
1 Člověk, kterýž často kárán bývaje, zatvrzuje šíji, rychle potřín bude, tak že neprospěje žádné lékařství.
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2 Když se množí spravedliví, veselí se lid; ale když panuje bezbožník, vzdychá lid.
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3 Muž, kterýž miluje moudrost, obveseluje otce svého; ale kdož se přitovaryšuje k nevěstkám, mrhá statek.
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4 Král soudem upevňuje zemi, muž pak, kterýž béře dary, boří ji.
A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5 Člověk, kterýž pochlebuje příteli svému, rozprostírá sít před nohama jeho.
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6 Výstupek bezbožného jest jemu osídlem, spravedlivý pak prozpěvuje a veselí se.
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7 Spravedlivý vyrozumívá při nuzných, ale bezbožník nemá s to rozumnosti ani umění.
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
8 Muži posměvači zavozují město, ale moudří odvracují hněv.
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9 Muž moudrý, kterýž se nesnadní s mužem bláznivým, buď že se pohne, buď že se směje, nemá pokoje.
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10 Vražedlníci v nenávisti mají upřímého, ale upřímí pečují o duši jeho.
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11 Všecken duch svůj vypouští blázen, ale moudrý na potom zdržuje jej.
Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12 Pána toho, kterýž rád poslouchá slov lživých, všickni služebníci jsou bezbožní.
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13 Chudý a dráč potkávají se, obou dvou však oči osvěcuje Hospodin.
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14 Krále toho, kterýž soudí právě nuzné, trůn na věky bývá utvrzen.
A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
15 Metla a kárání dává moudrost, ale dítě sobě volné k hanbě přivodí matku svou.
A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
16 Když se rozmnožují bezbožní, rozmnožuje se převrácenost, a však spravedliví spatřují pád jejich.
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17 Tresci syna svého, a přineseť odpočinutí, a způsobí rozkoš duši tvé.
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
18 Když nebývá vidění, rozptýlen bývá lid; kdož pak ostříhá zákona, blahoslavený jest.
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
19 Slovy nebývá napraven služebník; nebo rozuměje, však neodpoví.
Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20 Spatřil-li bys člověka, an jest kvapný v věcech svých, lepší jest naděje o bláznu, než o takovém.
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
21 Kdo rozkošně chová z dětinství služebníka svého, naposledy bude syn.
A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
22 Člověk hněvivý vzbuzuje svár, a prchlivý mnoho hřeší.
A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
23 Pýcha člověka snižuje jej, ale chudý duchem dosahuje slávy.
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24 Kdo má spolek s zlodějem, v nenávisti má duši svou; zlořečení slyší, však neoznámí.
A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25 Strašlivý člověk klade sobě osídlo, ale kdo doufá v Hospodina, bývá povýšen.
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26 Mnozí hledají tváři pánů, ješto od Hospodina jest soud jednoho každého.
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
27 Ohavností spravedlivým jest muž nepravý, ohavností pak bezbožnému, kdož upřímě kráčí.
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
