Hozeáš 4
1 Slyšte slovo Hospodinovo, ó synové Izraelští, neboť má rozepři Hospodin s obyvateli země této, proto že není žádné věrnosti, ani žádného milosrdenství, ani žádné známosti Boží v této zemi.
Halljátok az Örökkévaló igéjét, Izraél fiai! Mert pöre van az Örökkévalónak az ország lakóival, hogy nincs igazság és nincsen szeretet és nincsen Istennek megismerése az országban.
2 Proklínání a lži a vraždy, a zlodějství i cizoložství na vrch zrostlo, a vražda vraždu postihá.
Esküsznek és hazudnak, gyilkolnak és lopnak és házasságot törnek: erőszakoskodtak és vérontás vérontást ért.
3 Protož kvíliti bude tato země, a umdlí všecko, což v ní přebývá, živočichové polní i ptactvo nebeské, ano i ryby mořské zhynou.
Azért gyászol az ország és elfonnyad minden benne lakó, a mező vadjával s az ég madarával együtt; a tenger halai is kipusztulnak.
4 A však žádný jim nedomlouvej, aniž jich kdo tresci; nebo lid tvůj podobni jsou těm, kteříž se vadí s knězem.
Ám senki ne pöröljön, és ne feddjen senkit, hisz néped olyan, mint kik pappal pörölnek.
5 Protož ve dne padneš, padne také i prorok s tebou v noci, zahladím i matku tvou.
Elbotlasz nappal s elbotlik a próféta is veled éjjel – megsemmisítem tehát anyádat.
6 Vyhlazen bude lid můj pro neumění. Poněvadž jsi ty pohrdl uměním, i tebou pohrdnu, abys mi kněžství nekonal; a že jsi zapomněl na zákon Boha svého, já také zapomenu se na syny tvé.
Megsemmisült a népem, megismerés híján. Mivel te a megismerést megvetetted, megvetettelek, hogy ne légy papom; elfelejtetted Istenednek tanát, majd elfelejtem én is gyermekeidet.
7 Čím se více rozmohli, tím více hřešili proti mně; slávu jejich v pohanění směním.
A mint sokasodtak, úgy vétkeztek ellenem; dicsőségüket szégyennel váltom föl.
8 Oběti za hřích lidu mého jedí, protož k nepravosti jejich duše své pozdvihují.
Népemnek vétkét eszik ők és bűnére vágyódik lelkük.
9 Pročež stane se jakž lidu tak knězi. Nebo vyhledávati budu na něm cest jeho, a skutky jeho jemu vrátím.
És olyan lesz a nép, mint a pap: megbüntetem rajta az útjait, és cselekedeteit visszafizetem neki.
10 I budou jísti, a však se nenasytí, smilniti budou, ale nerozmnoží se; nebo nechtějí pozoru míti na Hospodina.
Esznek majd, de nem laknak jól; paráználkodnak, de nem szaporodnak, mert elhagyták az Örökkévalót, nem ügyelve reá.
11 Smilství a víno a mest odjímá srdce.
Paráználkodás, bor és must elveszi a szívet.
12 Lid můj dřeva svého se dotazuje, a hůl jeho oznamuje jemu; nebo je duch smilství v blud uvodí, aby smilnili, odcházejíce od Boha svého.
Népem a fáját kérdezi meg hogy pálczája jelentse neki; mert a paráznaság szelleme megtévesztette, és elparáználkodtak Istenük mellől.
13 Na vrších hor obětují, a na pahrbcích kadí, pod doubím a topolím a jilmovím, nebo jest příhodný stín jejich; protož smilní dcery vaše, a nevěsty vaše cizoloží.
A hegyek csúcsain áldoznak és a halmokon füstölögtetnek, tölgyfa, nyárfa és terebinthus alatt, mert jó az árnyéka; azért majd paráználkodnak leányaitok, menyeitek pedig házasságot törnek.
14 Nevyhledával-liž bych na dcerách vašich, že smilní, a na nevěstách vašich, že cizoloží, že tito s nevěstkami se oddělují, a s ženkami obětují? Anobrž lid, kterýž sobě nesrozumívá, padne.
Nem büntetem meg leányaitokat, midőn paráználkodnak, sem a menyeiteket, midőn házasságot törnek, mert ők maguk parázna nőkkel félre mennek és a szentelt nőkkel áldoznak; s a nép, mely nem ért, elbukik.
15 Jestliže smilníš ty Izraeli, nechažť nehřeší Juda. Protož nechoďtež do Galgala, aniž vstupujte do Betaven, aniž přisahejte: Živť jest Hospodin.
Ha parázna vagy te, Izraél, ne essél bűnbe, Jelnúda! Ne menjetek tehát Gilgálba, ne vonuljatok fel Bét-Ávenbe, s ne esküdjetek: él az Örökkévaló!
16 Nebo jako jalovice tvrdošijná tvrdošijný jest Izrael, jižť je pásti bude Hospodin jako beránka na prostranně.
Mert mint makacskodó tehén makacskodott Izraél: most legeltesse őket az Örökkévaló, mint juhot a tágas téren.
17 Efraim stovaryšil se s modlami, nechej ho.
Bálványokhoz társult Efraim: hagyd magára!
18 Zpurné je činí nápoj jejich, velice smilní, milují: Dejte. Ochráncové jeho jsou ohyzda.
Elfajult az iszákosságuk, paráználkodva paráználkodnak, szeretve szeretik a szégyent, a kik pajzsai neki.
19 Zachvátí je vítr křídly svými, i budou zahanbeni pro své oběti.
Szél köti be őt a szárnyaiba, s megszégyenülnek áldozásaik miatt.
