< Psalmi 64 >
1 Zborovođi. Psalam. Davidov. Poslušaj, Bože, moje žalbe glas; od strašna dušmanina život mi čuvaj!
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Halljad, Isten, hangomat panaszomban; ellenség rettentésétől óvd meg éltemet.
2 Štiti me od mnoštva opakih, sakrij od bjesnila zlotvora
Rejts el engem a gonosztevők tanakodásától, csődülésétől a jogtalanság cselekvőinek:
3 koji bruse jezike k'o mačeve, otrovne riječi izbacuju kao strijele,
a kik élesítotték, mint a kardot, nyelvüket, fe. szítotték nyilukat, a keserű szót,
4 da iz potaje rane nedužna, da ga rane iznenada ne bojeć' se ničega.
hogy meglőjék rejtekben a gáncstalant, hirtelen lövik meg s nem félnek.
5 Spremni su na djelo pakosno, snuju kako će kradom zamke staviti i govore: “Tko će nas vidjeti?”
Megerősödnek ők, a rossz dolgot elbeszélik, hogy tőröket rejtenek majd; azt mondják, ki látja őket?
6 Snuju zlodjela, smišljene osnove kriju: pamet i srce čovječje bezdan su duboki.
Jogtalanságokat fürkésznek ki: Elvégeztük a fürkészett fürkészést! A férfi belseje pedig és a szíve mélységes.
7 No Bog ih ranjava strijelom, odjednom ih rane prekriju.
Meglőtte őket Isten, nyiltól hirtelen lettek a sebeik.
8 Vlastiti jezik propast im donosi, kimaju glavom oni što ih vide:
Megejtette őket magukat a nyelvük: fejet csóválnak mind, a kik nézik.
9 svi se boje, Božje djelo slave i misle o onom što on učini.
S megfélemlettek az emberek mind; hirdetik az Isten cselekvését és művét szemlélik.
10 Pravednik se raduje u Jahvi, njemu se utječe, i kliču svim srcem čestiti.
Örülni fog az igaz az Orökkévalóban és menedéket talál benne, és dicsekszenek mind az egyenesszivüek.