Psalmi 51
1 Zborovođi. Psalam. Davidov. Kad je k Davidu došao prorok Natan poslije njegova grijeha Smiluj mi se, Bože, po milosrđu svome, po velikom smilovanju izbriši moje bezakonje!
a karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Mikor odament Nátán próféta hozzá, a midőn bement volt Bát-Sébához. Könyörülj rajtam, Istenem, kegyelmed szerint; irgalmad bősége szerint töröld el bűntetteimet.
2 Operi me svega od moje krivice, od grijeha me mojeg očisti!
Sokszorosan moss meg engem bűnömtől, és vétkemtől tisztíts meg.
3 Bezakonje svoje priznajem, grijeh je moj svagda preda mnom.
Mert bűntetteimet tudom én, és vétkem előttem van mindig.
4 Tebi, samom tebi ja sam zgriješio i učinio što je zlo pred tobom: pravedan ćeš biti kad progovoriš, bez prijekora kada presudiš.
Egyedül ellened vétkeztem, a mi rossz a szemeidben, azt tettem; azért, hogy igaznak bizonyulj szóltadban, jogosnak itéltedben.
5 Evo, grešan sam već rođen, u grijehu me zače majka moja.
Lám, bűnben születtem, s vétekben fogant engem anyám.
6 Evo, ti ljubiš srce iskreno, u dubini duše učiš me mudrosti.
Lám, igazat kivánsz a vesékben, s a bensőben bölcseséget tudatsz velem.
7 Poškropi me izopom da se očistim, operi me, i bit ću bjelji od snijega!
Tisztíts meg engem izsóppal, hogy tiszta legyek, moss meg, hogy hónál fehérebb legyek.
8 Objavi mi radost i veselje, nek' se obraduju kosti satrvene!
Hallass velem vígságot és örömet, újjongjanak a csontok, melyeket összezúztál.
9 Odvrati lice od grijeha mojih, izbriši svu moju krivicu!
Rejtsd el arczodat vétkeimtől s mind a bűneimet töröld el.
10 Čisto srce stvori mi, Bože, i duh postojan obnovi u meni!
Tiszta szívet teremts nekem, Isten, és szilárd szell emet ujíts meg én bennem.
11 Ne odbaci me od lica svojega i svoga svetog duha ne uzmi od mene!
Ne vess el engem színed elöl, s szent szellemedet ne vedd el tőlem.
12 Vrati mi radost svoga spasenja i učvrsti me duhom spremnim!
Add vissza nekem üdvöd vígságát, és készséges szellemmel támassz engem.
13 Učit ću bezakonike tvojim stazama, i grešnici tebi će se obraćati.
Hadd tanítsam az elpártolókat útjaidra, hogy a vétkesek hozzád megtérjenek.
14 Oslobodi me od krvi prolivene, Bože, Bože spasitelju moj! Nek' mi jezik kliče pravednosti tvojoj!
Ments meg engem vérbűntől, Isten, segedelmem Istene; újjongjon a nyelvem igazságodon.
15 Otvori, Gospodine, usne moje, i usta će moja naviještati hvalu tvoju.
Uram, ajkaimat nyisd meg, hogy szájam hirdesse dicséretedet.
16 Žrtve ti se ne mile, kad bih dao paljenicu, ti je ne bi primio.
Mert nem kivánsz vágóáldozatot, hisz adnám; égőáldozatot nem kedvelsz.
17 Žrtva Bogu duh je raskajan, srce raskajano, ponizno, Bože, nećeš prezreti.
Istennek vágóáldozatai: megtört lélek; megtört, zúzott szívet, oh Isten, nem vetsz meg.
18 U svojoj dobroti milostiv budi Sionu i opet sagradi jeruzalemske zidine!
Tégy jót Cziónnal kedvességedben, építsd fel Jeruzsálem falait;
19 Tada će ti biti mile žrtve pravedne i tad će se prinosit' teoci na žrtveniku tvojemu.
akkor kivánsz majd igazsággal való vágóáldozatokat, égőáldozatot és egész áldozatot, akkor tulkok feljutnak oltárodra.
