< Psalmi 44 >

1 Zborovođi. Sinova Korahovih. Poučna pjesma. Bože, ušima svojim slušasmo, očevi nam pripovijedahu naši, o djelu koje si izveo u danima njihovim - u danima davnim.
Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
2 Rukom si svojom izagnao pogane, a njih posadio, iskorijenio narode, a njih raširio.
Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
3 Mačem svojim oni zemlju ne zauzeše niti im mišica njihova donese pobjedu, već desnica tvoja i tvoja mišica i lice tvoje milosno jer si ih ljubio.
Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
4 Ti, o moj Kralju i Bože moj, ti si dao pobjede Jakovu.
Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
5 Po tebi dušmane svoje odbismo, u tvome imenu zgazismo one koji se na nas digoše.
Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
6 U svoj se luk nisam pouzdavao, nit' me mač moj spasavao.
Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
7 Nego ti, ti si nas spasio od dušmana, ti si postidio one koji nas mrze.
Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
8 Dičili smo se Bogom u svako doba i tvoje ime slavili svagda.
Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
9 A sad si nas odbacio i posramio nas i više ne izlaziš, Bože, sa četama našim.
Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
10 Pustio si da pred dušmanima uzmaknemo, i opljačkaše nas mrzitelji naši.
Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
11 Dao si nas k'o ovce na klanje i rasuo nas među neznabošce.
Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
12 U bescjenje si puk svoj prodao i obogatio se nisi prodajom.
Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
13 Učinio si nas ruglom susjedima našim, na podsmijeh i igračku onima oko nas.
Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
14 Na porugu smo neznabošcima, narodi kimaju glavom nad nama.
Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
15 Svagda mi je sramota moja pred očima i stid mi lice pokriva
Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
16 zbog pogrdne graje podrugljivaca, zbog osvetljiva dušmanina.
A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
17 Sve nas to snađe iako te nismo zaboravili niti povrijedili Saveza tvoga,
Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
18 niti nam se srce odmetnulo od tebe, niti nam je noga s tvoje skrenula staze,
Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
19 kad si nas smrvio u boravištu šakalskom i smrtnim nas zavio mrakom.
Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
20 Da smo i zaboravili ime Boga našega, da smo ruke k tuđem bogu podigli:
Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
21 zar Bog toga ne bi saznao? TÓa on poznaje tajne srdaca!
Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
22 Ali zbog tebe ubijaju nas dan za danom, i mi smo im k'o ovce za klanje.
Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
23 Preni se! Što spavaš, Gospode? Probudi se! Ne odbacuj nas dovijeka!
Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
24 Zašto lice svoje sakrivaš, zaboravljaš bijedu i nevolju našu?
Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
25 Jer duša nam se u prah raspala, trbuh nam se uza zemlju prilijepio.
Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
26 Ustani, u pomoć nam priteci, izbavi nas radi ljubavi svoje!
Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!

< Psalmi 44 >