Psalmi 31
1 Zborovođi. Psalam. Davidov. Tebi se, Jahve, utječem, o, da se ne postidim nikada: u svojoj me pravdi izbavi!
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Benned, Örökkévaló, van menedékem, ne hagyj megszégyenülnöm soha, igazságoddal szabadíts meg engem!
2 Prikloni k meni uho svoje, pohiti da me oslobodiš! Budi mi hrid zaštite, tvrđava spasenja.
Hajlítsd hozzám füledet, ments meg hamar, légy nekem erösségem sziklájává, váram házává, hogy megsegíts engem.
3 Jer ti si hrid moja, tvđava moja, radi svoga imena vodi me i ravnaj.
Mert szírtem és váram vagy, és neved kedvéért vezess és vezérelj engem.
4 Izvuci me iz mreže koju mi zapeše, jer ti si moje utočište.
Kijuttatsz engem a hálóból, melyet elrejtettek számomra, mert te vagy erősségem.
5 U tvoje ruke duh svoj predajem: otkupi me, Jahve, Bože vjerni.
Kezedre bízom lelkemet; megváltasz engem, Örökkévaló, igaz Isten!
6 Ti mrziš one koji štuju ništavne kumire, a ja se u Jahvu uzdam.
Gyűlölöm azokat, kik hamis hiábavalóságokat őriznek; én pedig az Örökkévalóban bízom.
7 Radosno ću klicat' tvojoj milosti, jer si na moju bijedu pogledao, pomogao u tjeskobi duši mojoj.
Hadd újjongok és örülök szeretetedben, a ki lát. tad nyomoromat, tudtál lelkem szorongásairól;
8 Nisi me predao u ruke dušmana, noge si mi na prostran put izveo.
és nem szolgálta. ttál át ellenség kezébe, állitottad tágas helyre lábamat.
9 Smiluj mi se, Jahve, jer sam u tjeskobi, od jada slabi mi oko, duša i tijelo.
Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert megszorultam, elsorvadt bosazúságtól szemem, lelkem és testem.
10 Život mi se troši u gorčini, ljeta moja u jecanju. U muci mi se iscrpila snaga i kosti su moje klonule.
Mert bánatban fogyott el életem, éveim pedig sóhajtásban; elgyengült bűnömben erőm, esontjaim pedig elaorvadtak.
11 Dušmanima svojim postao sam ruglo, susjedima podsmijeh, a znancima strašilo; koji me vide vani, bježe od mene.
Mind a szorongatóim által gyalázottá lettem, szomszédaimnak nagyon, és rettegése meghittjeimnek; kik az utczán láttak, szöktek előlem.
12 Nestalo me k'o mrtvaca iz sjećanja ljudi, postadoh k'o razbijena posuda.
El vagyok felejtve, mint a halott, a szívből, olyanná lettem, mint veszendő edény.
13 Čujem šaputanje mnogih, užas odasvud: sastaju se protiv mene i smišljaju kako da mi život oduzmu.
Mert hallottam sokaknak hiresztelését: Rémület köröskörül! Midőn tanakodnak ellenem egyaránt, lelkemet elragadni a szándékuk.
14 A ja se, Jahve, u tebe uzdam; govorim: Ti si Bog moj!
Én pedig benned biztam, Örökkévaló, azt mondtam: Istenem vagy.
15 U tvojoj je ruci sudbina moja: istrgni me iz ruke dušmana i onih koji me progone!
Kezedben éltemnek idői; ments meg engem ellenségeim kezéből és üldözőimtől.
16 Rasvijetli lice nad slugom svojim, po svojoj me dobroti spasi.
Világíttasd arczodat szolgád fölött, segíts engem szeretetedben.
17 Jahve, ne bilo me stid što tebe zazvah! Neka se postide zlotvori, nek' u Podzemlju zamuknu. (Sheol h7585)
Örökkévaló, ne hagyj megszégyenülnöm, mert hívtalak, szégyenüljenel; meg a gonoszok, enyészszenek el az alvilágba! (Sheol h7585)
18 Nek' zanijeme usne lažljive koje protiv pravednika govore drsko, oholo i prezirno.
Némuljanak meg a hazugaág ajkai, melyek daczosat beszélnek az igaz ellen, gőggel és gúnynyal.
19 O, kako je velika, Jahve, tvoja dobrota, koju čuvaš za one koji te se boje, koju iskazuješ onima što se tebi utječu naočigled sinovima čovječjim.
Mily nagy a te jóságod, melyet tartogatsz tisztelőidnek, miveltél a benned menedéket keresőknek, a. z ember fiainak előtte.
20 Zaklanjaš ih štitom lica svoga od zavjera ljudskih; u šatoru svom ih skrivaš od jezika svadljivih.
Elrejted őket arczod rejtekében, emberi fondorkodások elől, tartogated őket. sátorban nyelvek pörlése ellen.
21 Blagoslovljen Jahve jer me obasu čudesnom dobrotom u gradu tvrdom.
Áldva legyen az Örökkévaló, hogy csodásan mivelte szeretetét irántam, ostrom alatt levő városban.
22 U tjeskobi svojoj već mišljah: “Odbačen sam od pogleda tvoga.” Ali ti si čuo glas mog zaziva dok sam tebi vapio.
Én pedig mondtam elhamarkodásomban: elszakíttattam szemeid elől; ámde hallottad könyörgésem szavát, mikor fohászkodtam hozzád.
23 Ljubite Jahvu, svi sveti njegovi: čuva Jahve svoje vjernike, a po zasluzi vraća onima koji postupaju oholo.
Szeressétek az Örökkévalót, jámborai ti mind! A hűségeseket megóvja az Örökkévaló és megfizet fölösen a göggel cselekvőnek.
24 Budite hrabri i jaka srca, svi koji se u Jahvu uzdate!
Legyetek erősek és bátorodjék szívetek; mind, a kik várakoztok az Örökkévalóra.
