Psalmi 18
1 Učitelju zbora. Od Jahvina sluge Davida koji Jahvi ispjeva ovu pjesmu u onaj dan kad ga Jahve oslobodi iz ruku neprijatelja Ljubim te, Jahve, kreposti moja!
A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól; a ki elmondta az Örökkévalónak ez ének szavait, a mely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből és Sául kezéből. Mondta: Szeretlek, Örökkévaló, én erőm!
2 Jahve, hridino moja, utvrdo moja spase moj; Bože moj, pećino moja kojoj se utječem, štite moj, snago spasenja moga, tvrđavo moja!
Az Örökkévaló szírtem és váram és megszabadítóm, Istenem, sziklám, kiben menedékem van, paizsom, üdvöm szarúja, mentsváram!
3 Zazvat ću Jahvu, hvale predostojna, i od dušmana bit ću izbavljen.
A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
4 Valovi smrti okružiše mene, prestraviše me bujice pogubne.
Körülfogtak halálnak kötelei, vésznek árjai ijesztettek;
alvilágnak kötelei környékeztek, elém kerültek a halálnak tőrei. (Sheol h7585)
6 u nevolji zazvah Jahvu i Bogu svome zavapih. Iz svog Hrama zov mi začu, i vapaj moj mu do ušiju doprije.
Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez fohászkodom; hallja templomából szavamat, fohászom eléje jut, füleibe.
7 I zemlja se potrese i uzdrhta, uzdrmaše se temelji gora, pokrenuše se, jer On gnjevom planu.
Ingott, rengett a föld, a hegyek alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
8 Iz nosnica mu dim se diže, iz usta mu oganj liznu, ugljevlje živo od njega plamsa.
Füst szállott fel orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
9 On nagnu nebesa i siđe, pod nogama oblaci mu mračni.
meghajtotta az eget és leszállt, s ködhomály lábai alatt.
10 Na keruba stade i poletje; na krilima vjetra zaplovi.
Kérubra űlt és repült; suhant a szélnek szárnyain.
11 Ogrnu se mrakom kao koprenom, prekri se tamnim vodama i oblacima tmastim,
Sötétséget tett rejtekévé, maga körül sátoráúl, vizek sötétjét, fellegek sűrűjét.
12 od blijeska pred licem njegovim užga se ugljevlje plameno.
A fénytől őelőtte elvonúltak felhői – jégeső és tűzparazsak.
13 Jahve s neba zagrmje, Svevišnjega glas se ori.
Égben dörgött az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja hangját – jégesőt és tűzparazsat.
14 Odape strijele i dušmane rasu, izbaci munje i na zemlju ih obori.
Küldte nyilait és szétszórta őket, villámokat lőtt és megzavarta őket.
15 Morska se dna pokazaše, i temelji svijeta postaše goli od strašne prijetnje Jahvine, od olujna daha gnjeva njegova.
Meglátszottak a vizeknek medrei, feltárúltak a vi1ág alapjai, dorgálásodtól, oh Örökkévaló, orrod fuvallatának leheletétől.
16 On pruži s neba ruku i mene prihvati, iz silnih voda on me izbavi.
Lenyúl a magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
17 Od protivnika moćnog mene oslobodi, od dušmana mojih jačih od mene.
Megment hatalmas ellenemtől, és gyűlölőimtől, mert erősbek nálam.
18 Navališe na me u dan zlosretni, ali me Jahve zaštiti,
Elém törtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
19 na polje prostrano izvede me, spasi me jer sam mu mio.
Kivezetett engem tágas térre, kiragadott, mert kedvelt engem.
20 Po pravednosti mojoj Jahve mi uzvrati, po čistoći ruku mojih on me nagradi,
Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
21 jer čuvah putove Jahvine, od Boga se svoga ne udaljih.
Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszúl Istenemtől;
22 Odredbe njegove sve su mi pred očima, zapovijedi njegove nisam odbacio,
mert ítéletei mind előttem vannak, és törvényeit nem távolítom el magamtól.
23 do srži odan njemu sam bio, čuvam se grijeha svakoga.
Gáncstalan voltam ő vele: őrizkedtem bűnömtől.
24 Jahve mi po pravdi mojoj vrati, čistoću ruku mojih vidje.
S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint szemei előtt.
25 S prijateljem ti si prijatelj, poštenu poštenjem uzvraćaš.
Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan férfiúval gáncstalanúl;
26 S čovjekom čistim ti si čist, a lukavca izigravaš,
megtisztúlttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
27 jer narodu poniženu spasenje donosiš, a ponižavaš oči ohole.
Mert te a szegény népet megsegíted és a büszke szemeket leslázod.
28 Jahve, ti moju svjetiljku užižeš, Bože, tminu moju obasjavaš:
Mert te világíttatod mécsesemet, az Örökkévaló, én Istenem fénynyé teszi sötétségemet.
29 s tobom udaram na čete dušmanske, s Bogom svojim preskačem zidine.
Mert veled rohanok meg csapatot, s Istenemmel ugrok fel falra.
30 Savršeni su puti Gospodnji, i riječ je Božja ognjem kušana. On, samo on, štit je svima koji se k njemu utječu.
Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, paizsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
31 Jer tko je Bog osim Jahve? Tko li je hridina osim Boga našega?
Mert ki Isten az Örökkévalón kívűl, és ki a szikla Istenünkön kívűl.
32 Taj Bog me snagom opasuje, stere mi put besprijekoran,
Az Isten az, ki felövez engem erővel, és gáncstalanná tette útamat.
33 noge mi dade brze k'o u košute i postavi me na visine čvrste,
Olyanná teszi lábaimat, mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
34 ruke mi za borbu uvježba i mišice da luk mjedeni napinju.
Karczra tanítja kezeimet, hogy érczíjjat ragadjanak karjaim.
35 Daješ mi štit svoj koji spasava, tvoja me desnica drži, tvoja me brižljivost uzvisi.
Adtad nekem üdvödnek paizsát, jobbod támaszt engem, és nagygyá tesz a nyájasságod.
36 Pouzdanje daješ mom koraku, i noge mi više ne posrću.
Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
37 Pognah svoje dušmane i dostigoh, i ne vratih se dok ih ne uništih.
Üldözöm ellenségeimet és útolérem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
38 Obaram ih, ne mogu se dići, padaju, pod nogama mi leže.
Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt.
39 Ti me opasa snagom za borbu, a protivnike moje meni podloži.
Felöveztél erővel a karczra, legörnyeszted támadóimat alattam.
40 Ti dušmane moje u bijeg natjera, i rasprših one koji su me mrzili.
Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy megsemmítsem.
41 Vapiju u pomoć - nikog da pomogne; vapiju Jahvi - ne odaziva se.
Fohászkodnak, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
42 Smrvih ih kao prah na vjetru, zgazih ih k'o blato na putu.
Szétmorzsolom őket, mint port szél előtt, mint utczák sarát, kiürítem őket.
43 Ti me izbavi od bune u mom narodu, postavi me glavarom pogana, puk koji ne poznavah služi mi.
Megszabadítottál népnek küzdelmeitől, teszel engem nemzetek fejévé, nem-ismertem nép szolgál engem.
44 Svaki moj šapat pokorno on sluša, sinovi tuđinci meni laskaju;
Fülhallásra engednek nekem, külföldnek fiai hízelegnek nekem.
45 sinovi tuđinski gube srčanost, izlaze dršćuć' iz svojih utvrda.
Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
46 Živio Jahve! Blagoslovljena hridina moja! Neka se uzvisi Bog, spasenje moje!
Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék üdvöm Istene;
47 Bog koji mi daje osvetu i narode meni pokorava.
az Isten, ki nékem megtorlást enged és népeket alám hódoltat,
48 Od dušmana me mojih izbavljaš i nad protivnike me moje izdižeš, ti mene od čovjeka silnika spasavaš.
megszabadít ellenségeimtől, támadóim közül is fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
49 Zato te slavim, Jahve, među pucima i psalam pjevam tvome Imenu:
Azért magasztallak a nemzetek közt, oh Örökkévaló, és nevednek hadd dallok;
50 umnožio si pobjede kralju svojemu, pomazaniku svome milost si iskazao, Davidu i potomstvu njegovu navijeke.
ki nagygyá teszi királyának segítségét és kegyet mível fölkentjével, Dáviddal és magzatjával örökké.
