Psalmi 129

1 Hodočasnička pjesma. “Mnogo su me od mladosti tlačili” - neka rekne sad Izrael!

Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

2 “Mnogo su me od mladosti tlačili, ali me ne svladaše.

sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

3 Po leđima su mojim orači orali, duge brazde povlačili.

Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

4 Al' Jahve pravedni isiječe užeta zlikovcima!”

Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

5 Nek' se postide i uzmaknu svi koji mrze Sion!

Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

6 Nek' budu k'o trava na krovu što povene prije nego je počupaju.

legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

7 Žetelac njome ne napuni ruku ni naručje onaj koji veže snopove.

melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

8 A prolaznici nek' ne reknu: “Blagoslov Jahvin nad vama! Blagoslivljamo vas imenom Jahvinim!”

s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!