< Psalmi 126 >

1 Hodočasnička pjesma. Kad Jahve vraćaše sužnjeve sionske, bilo nam je k'o da snivamo.
Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.
2 Usta nam bjehu puna smijeha, a jezik klicanja. Među poganima tad se govorilo: “Velika im djela Jahve učini!”
Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!
3 Velika nam djela učini Jahve: opet smo radosni!
Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.
4 Vrati, o Jahve, sužnjeve naše k'o potoke negepske!
Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.
5 Oni koji siju u suzama, žanju u pjesmi.
Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:
6 Išli su plačući noseći sjeme sjetveno: vraćat će se s pjesmom, noseći snoplje svoje.
menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.

< Psalmi 126 >