< Psalmi 105 >

1 Hvalite Jahvu, prizivajte mu ime, navješćujte među narodima djela njegova!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, szólítsátok nevét, tudassátok a népek közt cselekményeit!
2 Pjevajte mu, svirajte mu, pripovijedajte sva njegova čudesa!
Énekeljetek neki, zengjetek neki, gondolkodjatok el mind az ő csodatettein!
3 Dičite se svetim imenom njegovim, neka se raduje srce onih što traže Jahvu!
Dicsekedjetek szent nevével; örüljön szíve az Örökkévaló keresőinek!
4 Tražite Jahvu i njegovu snagu, tražite svagda njegovo lice!
Keressétek föl az Örökkévalót és hatalmát, arczát keressétek mindig!
5 Sjetite se čudesa koja učini, njegovih čuda i sudova usta njegovih!
Emlékezzetek csodatetteiről, melyeket mívelt, csodajeleiről és szája ítéleteiről.
6 Abrahamov rod sluga je njegov, sinovi Jakovljevi njegovi izabranici!
Szolgájának Ábrahámnak magzatja ti, Jákób fiai, az ő kiválasztottjai!
7 On je Jahve, Bog naš; po svoj su zemlji njegovi sudovi!
Ő az Örökkévaló, a mi Istenünk, az egész földön vannak ítéletei.
8 On se uvijek sjeća svojega Saveza, riječi koju dade tisući naraštaja:
Örökké megemlékezett szövetségéről, az igéről, melyet megparancsolt ezer nemzedékre,
9 Saveza koji sklopi s Abrahamom i zakletve svoje Izaku.
melyet kötött Ábrahámmal, és Izsáknak tett esküjéről;
10 Ustanovi je kao zakon Jakovu, Izraelu vječni Savez,
megállapította Jákóbnak törvényül, Izraélnek örök szövetségül;
11 govoreći: “Tebi ću dati kanaansku zemlju kao dio u baštinu vašu.”
mondván: neked adom Kanaán országát, birtoktok osztályául!
12 Kad ih još bješe malo na broju, vrlo malo, i kad bjehu pridošlice u njoj,
Midőn csekély számúak voltak, csak kevesen és benne tartózkodók:
13 išli su od naroda do naroda, iz jednoga kraljevstva k drugom narodu,
akkor jártak nemzettől nemzethez, egyik királyságból más néphez.
14 ali ne dopusti nikom da ih tlači, kažnjavaše zbog njih kraljeve:
Nem engedte embernek, hogy zsarolja őket, s megfenyített miattuk királyokat:
15 “Ne dirajte u moje pomazanike, ne nanosite zla mojim prorocima!”
ne nyúljatok fölkentjeimhez és prófétáimat ne bántsátok!
16 I on pozva glad na zemlju, sve zalihe uništi krušne.
Éhséget szólított az országra, eltörte a kenyér minden pálczáját.
17 Pred njima čovjeka posla: Josip u ropstvo bijaše prodan.
Küldött előttük egy férfiút, rabszolgául adatott el József.
18 Sputaše uzama noge njegove, u gvožđe mu vrat staviše,
Békóval sanyargatták lábát, vasba jutott a lelke,
19 dok se ne ispuni proroštvo njegovo, Jahvina ga riječ potvrdi.
az időig, hogy bekövetkezett az igéje, az Örökkévaló szava megtisztította őt.
20 Kralj naredi da ga driješe, narÄodÄa poglavar oslobodi njega.
Küldött a király s feloldozta, népek uralkodója s kiszabadította.
21 Za domaćina ga stavi kući svojoj, za nadstojnika sveg imanja svoga,
Úrrá tette háza fölött és uralkodóvá minden vagyonán,
22 da velikaše njegove po volji uči i starce njegove mudrosti da vodi.
hogy megköthesse nagyjait kedve szerint, és bölcscsé tegye véneit.
23 Tad Izrael u Egipat uđe, Jakov došljak bješe u Kamovoj zemlji.
És Egyiptomba jutott Izraél, s Jákób tartózkodott Chám földjén.
24 Narod svoj umnoži veoma, učini ga jačim od dušmana.
S megszaporította népét nagyon és számosabbá tette szorongatóinál.
25 Okrenu im srce da zamrze narod njegov, da slugama njegovim opaki budu.
Átváltoztatta szívöket, hogy meggyűlöljék népét, hogy fondorkodjanak szolgái ellen.
26 Mojsija posla, slugu svoga, Arona, kog odabra.
Küldte Mózest, az ő szolgáját, Áront, akit kiválasztott;
27 Činjahu među njima znake njegove i čudesa u Kamovoj zemlji.
elvégezték köztük jeleinek dolgait meg csodákat Chám földjén.
28 Posla tmine, i smrknu se, al' prkosiše oni riječima njegovim.
Küldött sötétséget és sötét lett, s nem engedetlenkedtek igéje iránt.
29 U krv im vode prometnu i pobi ribe njihove.
Átváltoztatta vizeiket vérré s megölte halukat.
30 Zemljom im žabe provrvješe, prodriješe i u dvore kraljevske.
Hemzsegett országuk békáktól, királyaik szobáiban.
31 Reče, i muha roj doletje i komarci u sve kraje njine.
Szólt és jött gyülevész vad, férgek egész határukba.
32 Mjesto kiše grÓad im dade, ognjene munje po njihovoj zemlji.
Jégesőt adott nekik esőjük gyanánt, lobogó tüzet országukban;
33 Udari im lozu i smokve, polomi stabla u krajima njinim.
elverte szőlőjüket és fügefájukat és összetörte határuk fáit.
34 Reče, i skakavci dođoše i bezbrojne gusjenice s njima.
Szólt és jött sáska, nyaló sáska szám nélkül,
35 U zemlji im proždriješe svu bilinu, proždriješe rod njihovih njiva.
s megemésztett minden füvet országukban, s megemésztette földjük gyümölcsét.
36 Pobi sve prvorođene u njihovoj zemlji, sve prvine snage njihove.
Megölt minden elsőszülöttet országukban, zsengéjét minden tehetségöknek.
37 Izvede ih sa srebrom i zlatom; u plemenima njinim bolesnih ne bješe.
Erre kivonultatta őket ezüsttel és aranynyal, és törzsei közt nem volt gyöngélkedő.
38 Odlasku njihovu Egipat se obradova, jer ga od njih strah spopade.
Örült Egyiptom kivonultukon, mert rájuk esett rettegésük.
39 Rasprostro je oblak kao pokrov i oganj da se obnoć sja.
Kiterített felhőt takarónak, meg tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Zamoliše, i dovede prepelice, nebeskim ih kruhom tad nahrani.
Kértek s hozott fürjet és égnek kenyérevel jóllakatta őket.
41 Hrid rascijepi, i provri voda, pustinjom poteče kao rijeka.
Sziklát nyitott és vizek folytak, jártak a sivatagban folyamként.
42 Tad se sjeti svete riječi svoje što je zada sluzi svome Abrahamu.
Mert megemlékezett szent igéjéről Ábrahámhoz, az ő szolgájához.
43 Puk svoj s klicanjem izvede i s veseljem izabrane svoje.
És kivezette népét vígságban, ujjongásban kiválasztottjait;
44 I dade im zemlje poganske, trud naroda baštiniše,
adta nekik nemzetek országait, hogy elfoglalják népek fáradalmát:
45 da čuvaju naredbe njegove i zakone da mu paze. Aleluja!
avégett, hogy megőrizzék törvényeit és megtartsák a tanait. Hallelúja!

< Psalmi 105 >