Mudre Izreke 1
1 Mudre izreke Salomona, sina Davidova, kralja izraelskog:
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 da se spozna mudrost i pouka, da se shvate razumne riječi;
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 da se primi umna pouka, pravda i pravica i nepristranost;
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 da se dade pamet neiskusnima, mladiću znanje i umijeće;
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 kad mudar čuje, da umnoži znanje, a razuman steče mudrije misli;
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 da razumije izreke i prispodobe, riječi mudraca i njihove zagonetke.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 Strah je Gospodnji početak spoznaje, ali ludi preziru mudrost i pouku.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 Poslušaj, sine moj, pouku oca svoga i ne odbacuj naputka svoje majke!
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 Jer će ti biti ljupki vijenac na glavi i ogrlica oko tvoga vrata.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 Sine moj, ako te grešnici mame, ne pristaj;
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 ako bi rekli: “Hodi s nama, da vrebamo krv, čekamo u zasjedi nevina ni za što;
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 naplijenit ćemo svakojaka blaga, napuniti svoje kuće plijenom;
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 bacat ćeš s nama svoj ždrijeb, svi ćemo zajedno imati jednu kesu.”
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 Sine moj, ne idi s njima na put, makni nogu od njihove staze.
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 Jer na zlo trče svojim nogama i hite prolijevati krv.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 Jer uzalud je razapinjati mrežu pred očima svima pticama.
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 A oni vrebaju vlastitu krv, postavljaju zasjedu svojemu životu.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 Takva je sudba svih lakomih na ružan dobitak: on ih života stane.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Mudrost glasno uzvikuje na ulici, na trgovima diže svoj glas;
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 propovijeda po bučnim uglovima, na otvorenim gradskim vratima govori svoje riječi:
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 “Dokle ćete, vi glupi, ljubiti glupost i dokle će podsmjevačima biti milo podsmijevanje, i dokle će bezumnici mrziti znanje?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Poslušajte moju opomenu! Gle, svoj duh pred vas izlijevam, hoću vas poučiti svojim riječima.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 Koliko sam vas zvala, a vi ste odbijali; pružala sam ruku, ali je nitko ne opazi.
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 Nego ste odbacili svaki moj savjet i niste poslušali moje opomene;
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 zato ću se i ja smijati vašoj propasti, rugat ću se kad vas obuzme tjeskoba:
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 kad navali na vas strah kao nevrijeme i zgrabi vas propast kao vihor, kad navali na vas nevolja i muka.
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Tada će me zvati, ali se ja neću odazvati; tražit će me, ali me neće naći.
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 Jer su mrzili spoznaju i nisu izabrali Gospodnjeg straha
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 niti su poslušali moj savjet, nego su prezreli svaku moju opomenu.
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 Zato će jesti plod svojeg vladanja i nasititi se vlastitih savjeta.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 Jer glupe će ubiti njihovo odbijanje, a nemar će upropastiti bezumne.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 A tko sluša mene, bezbrižan ostaje i spokojno živi bez straha od zla.”
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
