Mudre Izreke 8
1 Ne propovijeda li mudrost i ne diže li razboritost svoj glas?
Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
2 Navrh brda, uza cestu, na raskršćima stoji,
A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
3 kod izlaza iz grada, kraj ulaznih vrata, ona glasno viče:
A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
4 “Vama, o ljudi, propovijedam i upravljam svoj glas sinovima ljudskim.
Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
5 Shvatite mudrost, vi neiskusni, a vi nerazumni, urazumite srce.
Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
6 Slušajte, jer ću zboriti o važnim stvarima, i moje će usne otkriti što je pravo.
Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
7 Jer moje nepce zbori istinu i zloća je mojim usnama mrska.
Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
8 Sve su riječi mojih usta pravične, u njima nema ništa ni krivo ni prijetvorno.
Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
9 Sve su one jasne razboritomu i pravedne onomu tko je stekao spoznaju.
Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
10 Primajte radije moju pouku no srebro i znanje požudnije od zlata.
Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
11 Jer mudrost je vrednija od biserja i nikakve se dragocjenosti ne mogu porediti s njom.
Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
12 Ja, mudrost, boravim s razboritošću i posjedujem znanje umna djelovanja.
Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
13 Strah Gospodnji mržnja je na zlo. Oholost, samodostatnost, put zloće i usta puna laži - to ja mrzim.
Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
14 Moji su savjet i razboritost, ja sam razbor i moja je jakost.
Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
15 Po meni kraljevi kraljuju i velikaši dijele pravdu.
Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
16 Po meni knezuju knezovi i odličnici i svi suci zemaljski.
Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
17 Ja ljubim one koji ljube mene i nalaze me koji me traže.
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18 U mene je bogatstvo i slava, postojano dobro i pravednost.
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19 Moj je plod bolji od čista i žežena zlata i moj je prihod bolji od čistoga srebra.
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20 Ja kročim putem pravde, sred pravičnih staza,
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21 da dadem dobra onima koji me ljube i napunim njihove riznice.
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22 Jahve me stvori kao počelo svoga djela, kao najraniji od svojih čina, u pradoba;
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
23 oblikovana sam još od vječnosti, odiskona, prije nastanka zemlje.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24 Rodih se kad još nije bilo pradubina, dok nije bilo izvora obilnih voda.
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25 Rodih se prije nego su utemeljene gore, prije brežuljaka.
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
26 Kad još ne bijaše načinio zemlje, ni poljana, ni početka zemaljskom prahu;
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27 kad je stvarao nebesa, bila sam nazočna, kad je povlačio krug na licu bezdana.
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28 Kad je u visini utvrđivao oblake i kad je odredio snagu izvoru pradubina;
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
29 kad je postavljao moru njegove granice da mu se vode ne preliju preko obala, kad je polagao temelje zemlji,
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30 bila sam kraj njega, kao graditeljica, bila u radosti, iz dana u dan, igrajući pred njim sve vrijeme:
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31 igrala sam po tlu njegove zemlje, i moja su radost djeca čovjekova.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32 Tako, djeco, poslušajte me, blago onima koji čuvaju moje putove.
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33 Poslušajte pouku - da stečete mudrost i nemojte je odbaciti.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34 Blago čovjeku koji me sluša i bdi na mojim vratima svaki dan i koji čuva dovratnike moje.
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35 Jer tko nalazi mene, nalazi život i stječe milost od Jahve.
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36 A ako se ogriješi o mene, udi svojoj duši: svi koji mene mrze ljube smrt.”
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
