Mudre Izreke 29
1 Čovjek koji, po opomeni, ostaje tvrdoglav, u tren će se slomiti, i neće mu biti spasa.
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2 Narod se veseli kad se množe pravednici, a puk uzdiše kad zavlada opaki.
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3 Čovjek koji ljubi mudrost, veseli oca svoga, a koji se druži s bludnicama, rasipa imetak.
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4 Kralj pravicom održava državu, a ruši je čovjek koji nameće daće.
A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5 Čovjek koji laska bližnjemu svome razapinje mrežu stopama njegovim.
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6 U grijehu je zamka zlu čovjeku, a pravednik likuje i veseli se.
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7 Pravednik razumije pravo malenih, a opaki ne shvaća spoznaju.
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
8 Podsmjevači uzbunjuju grad, a mudri stišavaju srdžbu.
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9 Kad se mudrac parbi s bezumnikom, il' se srdio, il' se smijao, svejednako mira nema.
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10 Krvopije mrze poštenoga, a pravednici mu se za život brinu.
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11 Bezumnik izlijeva sav svoj gnjev, a mudrac susteže svoju srdžbu.
Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12 Ako vladalac posluša riječ lažljivu, sve mu sluge postaju opake.
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13 Siromah se i gulikoža susreću: Jahve obojici prosvjetljuje oči.
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14 Kralj koji sudi siromasima po istini ima prijesto čvrst dovijeka.
A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
15 Šiba i ukor podaruju mudrost, a razuzdan mladić sramoti majku svoju.
A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
16 Kad se množe opaki, množi se i grijeh, ali pravednici promatraju propast njihovu.
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17 Ukori sina svoga, i zadovoljit će te i dati radost duši tvojoj.
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
18 Kad objave nema, narod se razuzda, a blago onome tko se drži Zakona!
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
19 Samim se riječima sluga ne popravlja, jer se ne pokorava iako umom shvaća.
Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20 Jesi li vidio čovjeka brza na riječima? I bezumnik ima više nade nego on.
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
21 Tko mazi slugu svoga od djetinjstva bit će mu poslije neposlušan.
A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
22 Gnjevljiv čovjek zameće svađu, a naprasit čovjek počini mnoge grijehe.
A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
23 Oholost ponizuje čovjeka, a ponizan duhom postiže časti.
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24 Tko s lupežom plijen dijeli, mrzi sebe samog: čuje proklinjanje i ništa ne otkriva.
A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25 Strah čovjeku postavlja zamku, a tko se uzda u Jahvu, nalazi okrilje.
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26 Mnogi traže milost vladaočevu, ali Jahve dijeli pravdu svakome.
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
27 Nepravednik je mrzak pravednicima, a pravednik je mrzak opakima.
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
