< Mudre Izreke 26 >

1 Kao snijeg ljeti ili kiša o žetvi, tako pristaju počasti bezumnomu.
Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
2 Kao vrabac kad prhne i lastavica kad odleti, tako se i bezrazložna kletva ne ispunja.
Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
3 Bič konju, uzda magarcu, a šiba leđima bezumnika.
Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
4 Ne odgovaraj bezumniku po njegovoj ludosti, da mu i sam ne postaneš jednak.
Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
5 Odgovori bezumniku po ludosti njegovoj, da se ne bi učinio sam sebi mudar.
Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
6 Odsijeca noge sebi i gorčinu pije tko po bezumnom poruke šalje.
A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
7 Klecava bedra u hromoga - mudra je izreka u ustima bezumničkim.
Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
8 Kamen za praćku vezuje tko bezumnom iskazuje čast.
Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
9 Trnovita grana u ruci pijanice: mudra izreka u ustima bezumnika.
Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
10 Strijelac koji ranjava sve prolaznike: takav je onaj tko unajmljuje bezumnika.
Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
11 Bezumnik se vraća svojoj ludosti kao što se pas vraća na svoju bljuvotinu.
Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
12 Vidiš li čovjeka koji se sam sebi mudrim čini? Znaj, i od bezumnika ima više nade nego od njega!
Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
13 Lijenčina veli: “Zvijer je na putu, i lav je na ulicama.”
Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
14 Kao što se vrata okreću na stožerima svojim, tako i lijenčina na postelji svojoj.
Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
15 Lijenčina umače ruku u zdjelu, ali je ne može prinijeti ustima.
Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
16 Lijenčina se čini sebi mudrijim od sedmorice koji umno odgovaraju.
Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
17 Psa za uši hvata tko se, u prolazu, umiješa u raspru koja ga se ne tiče.
Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
18 Kao bjesomučnik koji baca zublje, strelice i sije smrt,
Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
19 takav je čovjek koji vara bližnjega svoga i veli: “Samo se našalih.”
Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
20 Kad nestane drva, oganj se gasi, i kad više nema klevetnika, prestaje svađa.
Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
21 Ugljen je za žeravnicu i drvo za oganj, a svadljivac da raspaljuje svađu.
Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
22 Klevetnikove su riječi kao slastice: spuštaju se u dno utrobe.
A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
23 Srebrna gleđa preko zemljana suđa: laskave usne i opako srce.
Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
24 Mrzitelj hini usnama svojim, a u sebi nosi prijevaru;
Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
25 ne vjeruj mu kad ljupkim glasom govori, jer u srcu mu je sedam grdila;
Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
26 ako himbom skriva mržnju, njegova će se opačina otkriti na zboru.
Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
27 Tko jamu kopa, sam u nju pada, i tko kamen valja, na njega se prevaljuje.
A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
28 Lažljiv jezik mrzi svoje žrtve, laskava usta propast spremaju.
A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.

< Mudre Izreke 26 >