< Mudre Izreke 17 >
1 Bolji je zalogaj suha kruha s mirom nego sa svađom kuća puna žrtvene pečenke.
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 Razuman sluga vlada nad sinom sramotnim i s braćom će dijeliti baštinu.
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 Taljika je za srebro i peć za zlato, a srca iskušava Jahve sam.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 Zločinac rado sluša usne prijevarne, i lažac spremno prisluškuje pogubnu jeziku.
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 Tko se ruga siromahu, podruguje se Stvoritelju njegovu, i tko se veseli nesreći, ne ostaje bez kazne.
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 Unuci su vijenac starcima, a sinovima ures oci njihovi.
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 Ne dolikuje budali uzvišena besjeda, a još manje odličniku usne lažljive.
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 Dar je čarobni kamen u očima onoga koji ga daje: kamo se god okrene, uspijeva.
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 Tko prikriva prijestup, traži ljubav, a tko glasinu širi, razgoni prijatelje.
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Razumna se ukor jače doima nego bezumna stotina udaraca.
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 Opak čovjek ide samo za zlom, ali se okrutan glasnik šalje na nj.
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Bolje je nabasati na medvjedicu kojoj ugrabiše mlade nego na bezumnika u njegovoj ludosti.
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 Tko dobro zlom uzvraća neće ukloniti nesreću od doma svojeg.
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 Zametnuti svađu isto je kao pustiti poplavu: stoga prije nego svađa izbije, udalji se!
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 Tko opravdava krivoga i tko osuđuje pravoga, obojica su mrski Jahvi.
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 Čemu novac u ruci bezumnomu? Da njime mudrost kupi, kad nema razbora!
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 Prijatelj ljubi u svako vrijeme, a u nevolji i bratom postaje.
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 Nerazuman čovjek daje ruku i jamči pred svojim bližnjim.
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 Grijeh ljubi tko ljubi svađu, i tko visoko diže svoja vrata, traži propast.
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 Opak srcem ne nalazi sreće, i komu je jezik zao, zapada u nesreću.
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 Tko rodi bezumna, na tugu mu je; a nije veseo ni otac budale.
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 Veselo je srce izvrstan lijek, a neveseo duh suši kosti.
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 Opaki prima dar iz njedara da bi iskrivio putove pravici.
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 Razuman ima mudrost pred sobom, a bezumniku su oči na kraj zemlje.
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 Briga je ocu bezuman sin i žalost roditeljki svojoj.
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 Ne valja kažnjavati pravednika, a nije pravo ni tući odličnike.
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 Tko usteže svoje riječi, razumije mudrost, i razuman je čovjek mirna duha.
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 I luđak se smatra mudrim kada šuti i razumnim kad susteže svoje usne.
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.