Mudre Izreke 14
1 Ženska mudrost sagradi kuću, a ludost je rukama razgrađuje.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 Tko živi s poštenjem, boji se Jahve, a tko ide stranputicom, prezire ga.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 U luđakovim je ustima šiba za oholost njegovu, a mudre štite vlastite usne.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Gdje nema volova, prazne su jasle, a obilna je žetva od snage bikove.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 Istinit svjedok ne laže, a krivi svjedok širi laž.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 Podsmjevač traži mudrost i ne nalazi je, a razumni lako dolazi do znanja.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Idi od čovjeka bezumna jer nećeš upoznati usne što zbore znanje.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 Mudrost je pametna čovjeka u tom što pazi na svoj put, a bezumnička ludost prijevara je.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 Luđacima je grijeh šala, a milost je Božja s poštenima.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 Srce poznaje svoj jad, i veselje njegovo ne može dijeliti nitko drugi.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 Dom opakih propast će, a šator će pravednika procvasti.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Neki se put učini čovjeku prav, a na koncu vodi k smrti.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 I u smijehu srce osjeća bol, a poslije veselja dolazi tuga.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Otpadnik se siti svojim prestupcima, a dobar čovjek svojim radom.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 Glupan vjeruje svakoj riječi, a pametan pazi na korak svoj.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 Mudar se boji i oda zla se uklanja, a bezuman se raspaljuje i bez straha je.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 Nagao čovjek čini ludosti, a razborit ih podnosi.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 Glupaci baštine ludost, a mudre ovjenčava znanje.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Zli padaju ničice pred dobrima i opaki pred vratima pravednikovim.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 I svom prijatelju mrzak je siromah, a bogataš ima mnogo ljubitelja.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 Griješi tko prezire bližnjega svoga, a blago onomu tko je milostiv ubogima.
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Koji snuju zlo, ne hode li stranputicom, a zar nisu dobrota i vjernost s onima koji snuju dobro?
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 U svakom trudu ima probitka, a pusto brbljanje samo je na siromaštvo.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 Mudrima je vijenac bogatstvo njihovo, a bezumnima kruna - njihova ludost.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 Istinit svjedok izbavlja duše, a tko laži širi, taj je varalica.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 U strahu je Gospodnjem veliko pouzdanje i njegovim je sinovima utočište.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 Strah Gospodnji izvor je života: on izbavlja od zamke smrti.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 Mnoštvo je naroda ponos kralju, a bez puka knez propada.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 Tko se teško srdi, velike je razboritosti, a nabusit duhom pokazuje ludost.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 Mirno je srce život tijelu, a ljubomor je gnjilež u kostima.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 Tko tlači siromaha huli na stvoritelja, a časti ga tko je milostiv ubogomu.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Opaki propada zbog vlastite pakosti, a pravednik i u samoj smrti nalazi utočište.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 U razumnu srcu mudrost počiva, a što je u bezumnome, to se i pokaže.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 Pravednost uzvisuje narod, a grijeh je sramota pucima.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 Kralju je mio razborit sluga, a na sramotna se srdi.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
