Marko 1
1 Početak Evanđelja Isusa Krista Sina Božjega.
Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete,
2 Pisano je u Izaiji proroku: Evo šaljem glasnika svoga pred licem tvojim da ti pripravi put.
amint meg van írva a prófétáknál: „Íme, elküldöm az én követemet a te orcád előtt, aki elkészíti az utadat előtted;
3 Glas viče u pustinji: Pripravite put Gospodinu, poravnite mu staze!
kiáltó szava szól a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, egyengessétek ösvényeit!“
4 Tako se pojavi Ivan: krstio je u pustinji i propovijedao krst obraćenja na otpuštenje grijeha.
János pedig előállt, és keresztelt a pusztában, prédikálva a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatára.
5 Grnula k njemu sva judejska zemlja i svi Jeruzalemci: primali su od njega krštenje u rijeci Jordanu ispovijedajući svoje grijehe.
És kiment hozzá Júdea egész tartománya és a jeruzsálembeliek is, és bűneikről vallást téve megkeresztelkedtek mindnyájan a Jordán vizében.
6 Ivan bijaše odjeven u devinu dlaku, s kožnatim pojasom oko bokova; hranio se skakavcima i divljim medom.
János pedig teveszőr ruhát és dereka körül bőrövet viselt, és sáskát és erdei mézet evett,
7 I propovijedao je: “Nakon mene dolazi jači od mene. Ja nisam dostojan sagnuti se i odriješiti mu remenje na obući.
és ezt prédikálta: „Utánam jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó, hogy lehajolva sarujának szíját megoldjam.
8 Ja vas krstim vodom, a on će vas krstiti Duhom Svetim.”
Én vízzel kereszteltelek meg titeket, de ő Szentlélekkel keresztel meg titeket.“
9 Onih dana dođe Isus iz Nazareta galilejskoga i primi u Jordanu krštenje od Ivana.
Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.
10 I odmah, čim izađe iz vode, ugleda otvorena nebesa i Duha poput goluba gdje silazi na nj,
És amikor feljött a vízből, látta az eget megnyílni, és a Lelket, mint egy galambot őreá leszállani;
11 a glas se zaori s nebesa: Ti si Sin moj, Ljubljeni! U tebi mi sva milina!
és szózat szólt az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm.“
12 I odmah ga Duh nagna u pustinju.
A Lélek pedig azonnal elragadta őt a pusztába.
13 I bijaše u pustinji četrdeset dana, gdje ga je iskušavao Sotona; bijaše sa zvijerima, a anđeli mu služahu.
És negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt; és az angyalok szolgáltak neki.
14 A pošto Ivan bijaše predan, otiđe Isus u Galileju. Propovijedao je evanđelje Božje:
Miután pedig Jánost tömlöcbe vetették, elment Jézus Galileába, és prédikálta az Isten országának evangéliumát, ezt mondván:
15 “Ispunilo se vrijeme, približilo se kraljevstvo Božje! Obratite se i vjerujte evanđelju!”
„Betelt az idő, és elközelített az Istennek országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.“
16 I prolazeći uz Galilejsko more, ugleda Šimuna i Andriju, brata Šimunova, gdje ribare na moru; bijahu ribari.
Amikor pedig a Galileai-tenger mellett járt, látta Simont és az ő testvérét Andrást, amint a tengerbe hálót vetettek, mert halászok voltak;
17 I reče im Isus: “Hajdete za mnom i učinit ću vas ribarima ljudi!”
és ezt mondta nekik Jézus: „Kövessetek engem, és én azt teszem, hogy embereket halásszatok.“
18 Oni odmah ostaviše mreže i pođoše za njim.
Erre azonnal elhagyva a hálóikat, követték őt.
19 Pošavši malo naprijed, ugleda Jakova Zebedejeva i njegova brata Ivana: u lađi su krpali mreže.
És onnan egy kevéssé előbbre menve, látta Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, amint a hajóban azok is a hálókat kötözgették;
20 Odmah pozva i njih. Oni ostave oca Zebedeja u lađi s nadničarima i otiđu za njim.
és azonnal elhívta őket. Ők pedig atyjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva, elmentek őutána.
21 I stignu u Kafarnaum. Odmah u subotu uđe on u sinagogu i poče naučavati.
Ezután bementek Kapernaumba. És mindjárt szombaton bement a zsinagógába, és tanított.
22 Bijahu zaneseni njegovim naukom. Ta učio ih je kao onaj koji ima vlast, a ne kao pismoznanci.
Elálmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.
23 A u njihovoj se sinagogi upravo zatekao čovjek opsjednut nečistim duhom. On povika:
Azok zsinagógájában pedig volt egy ember, akiben tisztátalan lélek volt, és így kiáltott fel:
24 “Što ti imaš s nama, Isuse Nazarećanine? Došao si da nas uništiš? Znam tko si: Svetac Božji!”
„Ah! Mi dolgunk van nekünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-e, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje.“
25 Isus mu zaprijeti: “Umukni i iziđi iz njega!”
Jézus megdorgálta őt, és ezt mondta neki: „Némulj meg, és menj ki belőle!“
26 Nato nečisti duh potrese njime pa povika iz svega glasa i iziđe iz njega.
A tisztátalan lélek megszaggatta őt, és hangosan kiáltott, és kiment belőle.
27 Svi se zaprepastiše te se zapitkivahu: “Što li je ovo? Nova li i snažna nauka! Pa i samim nečistim dusima zapovijeda, i pokoravaju mu se.”
Mindnyájan annyira elálmélkodtak, hogy egymás között ezt kérdezgették: „Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és azok engedelmeskednek neki?“
28 I pročulo se odmah o njemu posvuda, po svoj okolici galilejskoj.
És azonnal az ő híre elterjedt Galilea egész környékén.
29 I odmah pošto iziđoše iz sinagoge, uđe s Jakovom i Ivanom u kuću Šimunovu i Andrijinu.
Ezután azonnal kimentek a zsinagógából, és Simon és András házához mentek Jakabbal és Jánossal együtt.
30 A punica Šimunova ležala u ognjici. I odmah mu kažu za nju.
Simon anyósa pedig lázasan feküdt, és azonnal szóltak Jézusnak felőle.
31 On pristupi, prihvati je za ruku i podiže. I pusti je ognjica. I posluživaše im.
És ő odamenve, megfogta a kezét, és fölemelte, úgyhogy a láz azonnal elhagyta őt, és szolgált nekik.
32 Uvečer, kad sunce zađe, donošahu preda nj sve bolesne i opsjednute.
Estefelé pedig, amikor leszállt a nap, mind őhozzá vitték a betegeket és az ördöngösöket;
33 I sav je grad nagrnuo k vratima.
és az egész város összegyűlt az ajtó előtt.
34 I on ozdravi bolesnike - a bijahu mnogi i razne im bolesti - i zloduhe mnoge izagna. I ne dopusti zlodusima govoriti jer su ga znali.
És meggyógyított sokakat, akik különféle betegségekben sínylődtek; sok ördögöt kiűzött, és nem hagyta szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerték.
35 Rano ujutro, još za mraka, ustane, iziđe i povuče se na samotno mjesto i ondje se moljaše.
Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelt, kiment, és elment egy puszta helyre, és ott imádkozott.
36 Potražiše ga Šimun i njegovi drugovi.
Simon pedig és a vele lévők utána siettek;
37 Kad ga nađoše, rekoše mu: “Svi te traže.”
és amikor megtalálták őt, ezt mondták neki: „Mindenki téged keres.“
38 Kaže im: “Hajdemo drugamo, u obližnja mjesta, da i ondje propovijedam! Ta zato sam došao.”
Ő pedig ezt mondta nekik: „Menjünk a közeli városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.“
39 I prođe svom Galilejom: propovijedao je u njihovim sinagogama i zloduhe izgonio.
És prédikált a zsinagógákban, egész Galileában, és ördögöket űzött ki.
40 I dođe k njemu neki gubavac, klekne i zamoli: “Ako hoćeš, možeš me očistiti!”
És jött hozzá egy bélpoklos, kérve és leborulva előtte, ezt mondta neki: „Ha akarod, megtisztíthatsz engem.“
41 Isus ganut pruži ruku, dotače ga se pa će mu: “Hoću, budi čist!”
Jézus pedig könyörületességre indulva, kezét kinyújtva megérintette őt, és mondta néki: „Akarom, tisztulj meg.“
42 I odmah nesta s njega gube i očisti se.
És amint ezt mondta, azonnal eltávozott tőle a poklosság, és megtisztult.
43 Isus se otrese na nj i odmah ga otpravi
És erősen megfenyegetve, azonnal elküldte őt,
44 riječima: “Pazi, nikomu ništa ne kazuj, nego idi, pokaži se svećeniku i prinesi za svoje očišćenje što propisa Mojsije, njima za svjedočanstvo.”
és mondta néki: „Vigyázz, hogy senkinek semmit ne szólj, hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, amit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik!“
45 Ali čim iziđe, stane on uvelike pripovijedati i razglašavati događaj tako da Isus više nije mogao javno ući u grad, nego se zadržavao vani na samotnim mjestima. I dolažahu k njemu odasvud.
Az pedig kiment, és elkezdte mindenfelé beszélni, és terjeszteni az esetet, annyira, hogy nyilvánosan immár be sem mehetett Jézus a városba, hanem kinn a puszta helyeken volt, és oda mentek hozzá mindenfelől.
