Job 28
1 “Da, srebro ima svoja nalazišta, a zlato mjesta gdje se pročišćava.
Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
2 Ruda željezna iz zemlje se vadi, a iz rudače rastaljene bakar.
a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
3 Ljudi tami postavljaju granice i kopaju do najvećih dubina za kamenom u mraku zakopanim.
Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
4 Čeljad iz tuđine rovove dube do kojih ljudska ne dopire noga, visi njišuć' se, daleko od ljudi.
Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
5 Krilo zemlje iz kojeg kruh nam niče kao od vatre sve je razrovano.
A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
6 Stijene njene safira su skrovišta, prašina zlatna krije se u njima.
Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
7 Tih putova ne znaju grabljivice, jastrebovo ih oko ne opaža.
Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
8 Zvijeri divlje njima nisu kročile niti je kada lav njima prošao.
nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
9 Ali na kamen diže čovjek ruku te iz korijena prevraća planine.
A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
10 U kamenu prokopava prolaze, oko mu sve dragocjeno opaža.
A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
11 Žilama vode on tok zaustavlja; stvari skrivene nosi na vidjelo.
Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
12 Ali otkuda nam Mudrost dolazi? Na kojemu mjestu Razum prebiva?
De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
13 Čovjek njezina ne poznaje puta, u zemlji živih nisu je otkrili.
Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
14 Bezdan govori: 'U meni je nema!' a more: 'Ne nalazi se kod mene!'
A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
15 Zlatom se čistim kupiti ne može, ni cijenu njenu srebrom odmjeriti;
Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
16 ne mjeri se ona zlatom ofirskim, ni oniksom skupim pa ni safirom.
nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
17 Sa zlatom, staklom ne poređuje se, nit' se daje za sud od suha zlata.
nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
18 Čemu spominjat' prozirac, koralje, bolje je steći Mudrost no biserje.
a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
19 Što je prema njoj topaz etiopski? Ni čistim zlatom ne procjenjuje se.
nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
20 Ali otkuda nam Mudrost dolazi? Na kojemu mjestu Razum prebiva?
A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
21 Sakrivena je očima svih živih; ona izmiče pticama nebeskim.
El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
22 Propast paklena i Smrt izjavljuju: 'Za slavu njenu mi smo samo čuli.' (questioned)
Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
23 Jedino je Bog put njen proniknuo, on jedini znade gdje se nalazi.
Isten érti az útját és ő tudja helyét.
24 Jer pogledom granice zemlje hvata i opaža sve pod svodom nebeskim.
Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
25 Kad htjede vjetru odredit težinu i mjerilom svu vodu izmjeriti,
hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
26 kad je zakone daždu nametnuo i oblacima gromovnim putove,
Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
27 tad ju je vidio te izmjerio, učvrstio i do dna ispitao.
akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
28 A potom je rekao čovjeku: Strah Gospodnji - eto što je mudrost; 'Zla se kloni' - to ti je razumnost.”
és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
